Anyu nagyon szereti a violát, így természetesen minden anyák napjára abból köttetek neki csokrot. Ma reggel a virágosnál kiválasztottam 3 gyönyörű szálat és kértem hogy kössék csokorba. Mikor a virágos megkérdezte, hogy celofánba vagy selyempapírba tegye-e akkor már kissé gyanakodtam. Miután választottam, lecsípte a virágok alját, valami műanyag madzaggal összekötötte őket és betekerte jó vastagon selyempapírba. Hirtelen úgy éreztem, sok-sok évet visszarepültünk az időben :-)
Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő. Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.
/Ratkó József: Zsoltár/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése