2011. december 30., péntek

Az új esztendőre

…kívánunk mi hitet, kedvet,

szép szerelmet, hű türelmet,

utakhoz fényt, csodát, álmot,

békességes boldogságot,

magyar szót és égre kéket,

emberarcú emberséget,

verseket, célt, igazságot,

daltól derűs, jobb világot,

bokrok mellé társnak fákat,

napfényt amely el nem fárad,

tekintetet szembe nézve,

éjt meg nappalt sose félve,

kézfogásos tiszta csöndet,

és mosolyból minél többet!

2011. december 25., vasárnap

Bogyóka


Még október közepén kértek segítséget egy testvérpárnak. Talán 7-8 hetesek lehettek, de nagyon aprók. A kisfiú, Bajszi 60 deka volt, Bogyóka 43. Persze bolhásak, férgesek voltak és rettegtek az emberektől.

Bajszika, egy bűbájos, fekete-fehér kandúrka pár nap alatt rájött hogy nálunk nincs mitől félni. Bujós, dorombolós, játékos kiscica lett belőle. Néhány hete gazdira is talált. Ivett egyik kislányával együtt költözött be egy fiatal pár ágyába és szívébe.

Bogyóka sajnos nem volt ilyen egyszerű eset. Már megtalálásakor hiányzott a jobb hátsó lábfeje. A csonkra időnként rálépett, az kisebesedett. Folyamatosan fájt neki. Így nem csoda, hogy a szocializálásával semmit nem haladtunk. Ha meglátott menekült, amitől még jobban fájt. Olyan volt, mint egy puffogó tűpárna. Alig vártuk, hogy elég nagy legyen a műtéthez. December 9-én megtörtént az amputáció. Hazahoztam lábadozni, hogy szem előtt legyen. Másfél nap múlva dorombolva bujt a simogató kezembe. Megszabadult a fájdalomtól.
Aztán megszabadult a varratoktól, a gallértól is. Megerősödött. Jön, megy, robog, dorombol, üldözi a házam népét a játszhatnékjával.
Ma délután visszaköltözik. Kismacs és Teca lesz a szobatársa. Hasonló korú, élénk, játékos kölykök. Remélem, bírni fogják vele a tempót.
Már csak egy gazdi hiányzik.

2011. december 19., hétfő

Andi



Vasárnap konzultáltam egy másik orvossal Andi lábáról. Szerinte van esély a megmentésére. Csak éppen a műtét alsó hangon 65ezer Ft.
Orvosilag nem indokolt, sőt etikátlan lenne amputálni amíg van esély megtartani a lábát. Ezzel egyet is értek. De teljesen etikátlan módon nincs 65ezer forintom. Még fele annyi se.
Nem volt könnyű éjszakám. De kaptam tanácsot, ötletet, lelki támaszt és valamennyi anyagi segítséget is. Aztán délelőtt ráültem a telefonra és találtam egy alapítványt, amelyik bevállalta Andi cica gyógykezelését.
Holnap reggel viszem. Nagyon remélem sikerül megmenteni a lábát.
Tudom, hogy van élet 3 lábon. Itt rohangászik körülöttem Bogyóka. De csak jobb lenne néggyel.

2011. december 17., szombat

"Nem a maga egyik macskája van elütve a boltnál?"


Erre a kérdésre ébredni a délutáni alvásból még akkor is sokkoló, ha biztosan tudom hogy NEM.
Persze hogy rohantam a bolthoz. Egy parkoló autó alól első szóra elő is jött egy sérült lábú, reszkető cica. Olyan szelíd, hogy kézben vittem haza. Remegett, de dorombolt. És a balhátsó lába igen furán állt. Így a péntek délutánt mézes mázazás és tortasütés helyett az állatorvosnál töltöttem.
Megvizsgálták, kapott infúziót, bódításban vettek vért tesztekhez és megröntgenezték a lábát.
A macsek csontsovány, kiszáradt. A combcsontja rommá tört, összecsúszott és nem mostanában. Valószínüleg nem menthető, de erről majd még egy orvossal konzultálok.
Ami pozitív: FIV és FeLV negatív. Fájdalma a jelek szerint nincs. Kedves, szelíd, jó étvágyú. Elképesztő mennyiséget képes eltüntetni igen rövid idő alatt a pulykapapiból.
Szerintem már javult az általános állapota.
Andi lett a neve.

2011. december 14., szerda

Happy end - Farkinca

Farkinca neve már Ördögmalmi Farkatlan Frigyes, azaz Fricike :-)





"Fricike lassan egy hónapja él velünk és remekül beilleszkedett, megszokta a hangokat, szagokat és már egyáltalán nem félős. Ha leülünk TVzni, vagy számítógépezni, akkor azonnal az ölünkben terem és nem lehet nem simogatni... :))
Éjszaka természetesen velünk alszik az ágyban és nagyon jó cica. Hétvégén amikor kicsit később kelünk akkor sem tépi a takarót, hogy adjatok enni, hanem szépen csendben kivárja, hogy felkeljünk. Viszont amint elkezdünk mozgolódni, akkor azonnal éhen akar halni... :))
Hétközben amikor dolgozunk egész nap alszik és amikor megérkezünk szalad elénk, hogy üdvözöljön. Nagyon szeretjük, egy igazi kis cicatündérke!!!
Az almot továbbra is szépen használja, kajával nincs gond, mindent megeszik szépen.
Van sok játéka, a legjobban az IKEÁban vásárolt plüsspatkánnyal szeret játszani, les rá, ráugrik, megnyomorgatja, eldobja és kezdődik minden előről... :))
Nagyon örülünk, hogy Őt választottuk, tényleg tökéletes kiscica!!! :))
Üdv: Györgyi"

Köszönjük, Györgyi!

2011. november 28., hétfő

Happy end - Bence


Október elején egy ismert kolóniában vemhes nőstényt akart Móni csapdázni, mikor a semmiből felbukkant egy apró, sovány macskagyerek és morogva nekiesett a csalikajának. Persze nem hagyta ott.
A gyönyörű, felemás szemű kandúrkának a fején mintha koromfolt lenne, így a Bence nevet kapta.
Persze rettentő bolhás, férges volt. Ahogy ezektől megszabadítottuk jött a nátha és csipásodás, majd egy jó kis véres hasmenés. Nem volt egyszerű menet, de ezeken már túl vagyunk.
Szombaton beköltözött a gazdihoz. Először a sarokban majrézott, de pár órán belül felfedezte a kanapét is.
Azóta kaptam egy kedves levelet is. Bence felfedezte a lakást, ismerkedik, bátorodik, dorombol, jól van.
Valamint jólnevelt. Azt majd kinövi :-)

2011. november 20., vasárnap

A felelős örökbefogadó például

nem kérdezi meg, hogy hozzon-e macskaszállítót.

2011. november 8., kedd

Neil Gaiman: Babahús


Pár évvel ezelőtt az összes állat eltűnt.
Egyik reggel fölkeltünk és már nem voltak sehol. Még üzenetet sem hagytak hátra, sem búcsúlevelet.
Sosem jöttünk rá, hova mentek.
Hiányoztak.
Néhányan azt gondolták, hogy vége a világnak, de nem így történt. Egyszerűen csak állatok nem voltak többé. Se macska, se nyúl, se kutya, vagy bálna, sem hal a tengerben, vagy madár az égen.
Egyedül maradtunk.
Nem tudtuk, mit csináljunk.
Egy darabig csak céltalanul kóvályogtunk, aztán valaki rájött, hogy csak azért, mert nincs több állat, még nem kell megváltoztatni az életünket, nem kell lemondanunk a megszokott étrendünkről, sem a biológiai és kémiai kísérletekről.
Végtére is, babák még voltak.
A csecsemők nem tudnak beszélni, szinte mozgásképtelenek. Nem racionális, gondolkodó lények.
Babákat gyártottunk és fölhasználtuk őket.
Puha, tápláló húsukat ettük, lenyúztuk a bőrüket, és abba öltöztünk. A baba bőre lágy és kényelmes.
Kísérleteztünk velük.
Kipeckeltük a szemüket, olajokat, sampont csöpögtettünk bele.
Fölvágtuk, fölboncoltuk, megégettük, földaraboltuk őket, elektródákat ültettünk az agyukba. Permeteztünk rájuk, lefagyasztottuk és besugároztuk a csecsemőket.
Belélegezték a füstöt, ereikben kísérleti gyógyszereink csordogáltak, amíg meg nem állt a szívük, vagy a tüdejük felmondta a szolgálatot.
Nehéz dolog volt, persze, de szükség volt rá.
Ezt senki sem tagadhatta.
Most, hogy az állatok elmentek, mi mást tehettünk volna?
Voltak, akik tiltakoztak, persze, de hát ilyenek mindig akadnak.
Minden visszatért a régi kerékvágásba.
Amíg...
Tegnap az összes baba eltűnt.
Nem tudjuk, hova lettek, még csak nem is láttuk távozni őket.
Nem tudom, mihez kezdünk nélkülük.
De találunk megoldást. Az emberek okosak. Ebben különbözünk az állatoktól és a csecsemőktől.
Valamit majdcsak kitalálunk.

2011. november 6., vasárnap

Happy end - Audrey



A kép már Audrey új otthonában készült.

Audrey gyönyörű macska. Valami elképesztő kecsesség volt benne még vemhesen, majd műtét után gallérral is. Audrey Hepburnről kapta a nevét.
Audrey imádja az embereket. Profi mód tekereg a bokák körül, bujik, dorombol, simogattatja magát.
Audrey imádja a hasát. Képes órákat eltölteni azzal, hogy egy konzervdoboz aljára nyúlkálva, majd a kezét lenyalogatva az utolsó molekula szaftot is kinyerje :-)
Audrey, sztárhoz illően "kissé" raplis. A többi macskának rendszeresen nekimegy. És időnként belekap a simogató kézbe. Nem okoz sérülést, de akkor se kellemes élmény. Ez persze visszariasztott minden esetleges gazdijelöltet.
Tegnapig ;-)

Egy másik cicát szemelt ki a gazdija, de ő éppen nem volt vendégfogadó kedvében. Audrey a látogatás első fél órájában az aktuális konzervdobozzal bíbelődött. De minden doboz kiürül egyszer. Akkor bedobta magát a látogatóknál és nyert.
Azért a gazdi jól teszi, ha megjegyzi: Ő csak a második lehet Audrey számára. Első a kaja :-)

2011. november 3., csütörtök

Az út véget ért



Pulcsika az éjszaka a nemrég megtalált párnácskáján csendben elaludt örökre.

Az élet igazságtalan. Még két hónapja sincs, hogy beköltözhetett a gazdijához.
Olyan kevés jutott nekik együtt. Pedig minden jót megérdemeltek volna.

2011. november 2., szerda

Happy end - Bíborka és Cinci


Tavasz óta voltak nálunk. A kezdeti félénkségük nagyon lassan kezdett oldódni. Volt rájuk néhány érdeklődő, de ez a félénkség mindenkit elriasztott. Nemrég akadt egy fiatal pár, akik nem csak a macskákat szeretik, hanem a kihívásokat is. Bevállalták a két betojit :-)

A gazdi blogot is kezdett róluk. A fenti képet már onnan hoztam. Nagyon várom az ölbecicasághoz vezető útról a híreket.

2011. október 15., szombat

Happy end - Bokor Vöri és Teki

Ilyenek voltak:






És ilyenek lettek:




Valaki 3-4 hetesen az anyjukkal együtt betegen kidobta őket egy bokor alá. Talán ez volt a szerencséjük. A három kicsiből kettőnek már gazdája van. Imádják, kényeztetik, kedvüket lesik.

Cirmi még vár a családra, de nem unatkozik addig se. Gondoskodik róla, hogy szaporodjanak ősz hajszálaink :-)

Igor


A ventillátort nem Igor ölte meg. Még a Bokor tesók elintézték mikor ebben a szobában gyerekeskedtek.


Néhány hete fogtuk be egy kolóniából. A telken ahol élnek állítólag építkezni fognak. Próbálunk minél több macskának megoldást találni. Igor szép. Esélye lenne gazdira. Csak ne félne annyira az emberektől.

Van egy csomó vemhes, antiszoc nőstény is. Velük nem nagyon tudunk mást kezdeni, mint ivartalanítva visszaengedni. Ezáltal valamit javulnak az esélyeik. És nem szülnek egy csomó halálraítélt kölyköt.

2011. október 4., kedd

Sokan kérdezik, hány gazdikeresőnk van

Ő Tüsike


Általában azt felelem: "Nem merem kiszámolni"

Azért persze tudom:
Hetti
Tehi
Lapuka
Szendike
Audrey
Mia
Bíborka
Cinci
Bokor Cirmi
Otika
Miska
Anasztázia
Tüsike
Pepita
Flick
Flack
Detti
Flop
Kamilla
Igor
Farkinca
Fekete kölyök (ideiglenesen)
7 hetes körüli fehér kandúrka
Ivett és 4 babája
Janina
Péceli baba
3 Szörnyecske

Az annyi mint ... több mint elég.
Plusz a sajátok :-)

2011. szeptember 29., csütörtök

Ivették 2.0



A kicsik mindjárt 6 hetesek. Két világosabb, két sötétebb cirmoska. Minden színből 1 fiú és 1 kislány van. Még egy darabig szükségük van a mamijukra, de a gazdijelölteket már várjuk.
Akárcsak Ivettre, aki kedves, dumálós, bujós cica. És álomgyönyörű tengerzöld szeme van.

2011. szeptember 17., szombat

Dilemmák

Bélusnak a szívelégtelensége miatt gyógyszereket kell szednie.
Szedett már gyógyszert többször, hosszan is. Volt némi viaskodás beadáskor, némi duzzogás utána, de nem jelentett különösebb problémát.
Sajnos a mostani gyógyszerei irgalmatlanul keserűek, ráadásul kellemetlen mellékhatásaik vannak. Lelkiismeretes gazdiként belediktáltam a gyógyszereket minden tiltakozás ellenére. Nem vagyok benne biztos, hogy helyesen tettem.
Menekül előlem, sőt fél tőlem. Nem evett két napja. Viszont hány. Illetve már üres gyomorral öklendezik. A szekrény tetején gubbaszt és ha lejön, bizonytalanul mozog.
Nagyon szeretném, ha még sokáig velem élhetne. Mindent megtennék érte. Az életéért. Ez vegetálás. Amióta gyógyszerezem, rengeteget romlott az életminősége.
Hogy ne legyen olyan keserű, kapszulába dugom a tablettát. Ez a beadást segíti, de a mellékhatás megmarad.
Ördögi kör ez. Ha beadom a gyógyszert, pár nap után mindent kihány. A gyógyszert is. Így a nagy semmiért kínoznám. Most nem adom be. És remélem, pár nap alatt jobban lesz, elkezd enni.
És reménykedek, hogy a kardiológus tud valami csodaszert.

2011. szeptember 13., kedd

"Kiscica! Jaj de édes!"

Ezt ma hárman mondták lelkesen mosolyogva a markomban tartott, bebugyolált kicsi láttán.
Haldoklott.

2011. szeptember 9., péntek

Happy end - Pulcsi



Tegnap este óta Pulcsi gazdis.
Próbálok írni róla, de nem megy. Összeszorul a torkom, potyognak a könnyeim.
A gazdája nagyon jó ember. Kívánom, hogy kapja vissza azt a sok szeretetet amit ad.
A képet is tőle nyúltam.

2011. szeptember 5., hétfő

A Sors Ajándéka

szívbeteg.
Az orvosunk szívzörejt hallott, így elmentünk ultrahangra. Szerencsére.
Bélus szíve kb. másfélszer akkora mint lennie kéne. A kamrai sövényen folytonossági hiány van. A szívbillentyűk nem zárnak rendesen, visszaáramlás van.
Most kaptunk gyógyszereket, 2-3 hét múlva kontroll.
Egyenlőre sokkos vagyok.
Csak egyet tudok: A Sors bekaphatja!
Bélát vissza nem adok!

2011. augusztus 28., vasárnap

Ivették




Kedden este hívott kétségbeesetten egy ismerős, hogy segítséget kérjen egy szoptatós mamának és pár napos babáinak. A 40 fokos hőségben egy dobozban az utcán voltak. Közvetlen életveszélyben.
Mivel mi már a telinél is telibb voltunk macskákkal, így gyorsan megszórtam a netet segítségkéréssel, ő meg tovább próbálkozott telefonon.
Tudtuk, hogy mindenkinek még a fülén is macska lóg és nem sok jóra számíthatunk. De arra, amilyen tanácsot kaptunk nem számítottunk.
Egy nemrég bejegyzett, a sajtóban elég gyakran akciózó szervezet azt tanácsolta, hogy vigye be a Lehel úti állatkórházba a kiscsaládot és felejtse ott őket. Sajátos elképzelés az állatmentésről. Felelősnek nem nevezném.
Kaptunk még néhány életszerűtlen felajánlást az ország távoli településeiről. Végül nálunk kötöttek ki. Már ki sem merem számolni hányadiknak.

A mami persze zavarodott, de teljesen szelíd, kedves. És samponillatú. A szőrében még látszik a bolhanyakörv helye.
No comment.

2011. augusztus 26., péntek

Pulcsi 2.0




Pulcsi hihetetlenül kedves, bujós cica. Ivett segítségével megszabadult a gubancaitól és pudlis külsőt öltött. Kozmetikázás közben kiderült, hogy ez a tevékenység nem ismeretlen neki. Nagyon szépen, nyugisan hagyta. Kivéve a hasa nyírását és a lábai kefélését. Akkor anyázott kissé.
Az is kiderült, hogy csontsovány :-( Viszont a kozmetikázás meghozta az étvágyát. Lelkesen eszi a tasakos, szószos tápokat. Ha nem kapja időben, károgó hangján alaposan leteremt.

Tegnap este voltunk kivizsgáláson, vérvételen. A vérvétel ellen erősen tiltakozott, de egyébként dorombolt, nézelődött.
Tapintásra a veséje olyan, mint egy szétnyílt krumpli. Pajzsmirigye nagy. Szívverése gyors. Görccsel a gyomromban várom a laborleletét.

Már régóta nem hiszek a csodákban. De most annyira reménykedek egyben. Jár neki egy párna, egy meleg otthon, egy szerető gazdi még! Ez minden idős macskának jár!

2011. augusztus 14., vasárnap

Pulcsi

Mai nyereményünk egy fajtatisztának tűnő perzsa.
Nem szép, nem kölyök. Viszont gyulladt a szeme.
Ha nekem akarnák adni, visítva menekülnék.
Innen szép nyerni.



De legalább kedves, kezes.

2011. július 26., kedd

Happy end - Mancika

Tavaly év végén vettem. Nem kevés időbe és persze pénzbe került felmérni az egészségi állapotát. A gyógyítható betegségeiből kigyógyult, a többiről meg legalább tudjuk hogy nem betegség hanem állapot.
Néhány hete kezdtem hirdetni. Meglepő módon voltak rá olyan érdeklődők is, akik nem csak a törzskönyvig olvasták a hirdetést. Akiket az állapota és a kapcsolódó tennivalók sem rettentettek el. Több levelet váltottunk, részletesen megbeszéltük a dolgokat.
Néztem az éjszaka játék közben Mancikát. A bicebóca lábait. A csillogó szemét, ahogy becserkészi és megöli a pamacsot a korbács végén.
Aztán felkeltem levelet írni:

Kedves T.!
Nagyon kellemetlenül érzem most magam. Néhány perce be kellett látnom, hogy nem vagyok képes megválni Mancikától.
Bocsássanak meg! Nem állt szándékomban hitegetni. Száznál több macskát mentettem és adtam már gazdához. Mindig fáj az elválás, de megtanultam kezelni ezt a fájdalmat. Mancika valahogy más. Nem megy.
Remélem, megérti és elfogadja a döntésemet.
Üdvözlettel
H. A.

2011. július 18., hétfő

Mancika gazdit keres



December vége óta sok vizsgálaton, kezelésen esett át míg eljutottunk idáig.
De a neheze most jön.

A hirdetésébe mindent beleírtam róla. Nem akarok senkit becsapni, se felesleges köröket futni.

"Manci egy törzskönyvezett skót lógófülű macska. Törzskönyvi neve: Alba Regia Felis Lola. 2009. április 20-án született.
Manci az emberi aljasság, lelkiismeretlenség áldozata. Anyja, nagyanyja, dédanyja ugyan az. A súlyos beltenyésztés miatt deformáltak a lábai. 3 lábán csontösszenövések vannak, a negyedikből a csontok egy része hiányzik. A farka egy része mereven összecsontosodott. Az arca egy kisbagolyra emlékeztet a megrövidült orr miatt. A beszűkült orrjáratok miatt szörcsög, kissé könnyezik és hajlamos léguti fertőzésekre.
Apró termetű, mindössze 2 kiló. Gyönyörű csokoládé színű makréla cirmos selymes, dús bundája van.
Meglehetősen félénk, hajlamos menekülni. De ha elkapom, az ismerős kézben gyorsan megnyugszik és képes órákon át dorombolva bújni a nyakamba.
Deformált lábai miatt lassabban és ügyetlenebbül mozog, de ez őt nem zavarja. Fájdalmai a vizsgálatok szerint nincsenek. Imád játszani. Vadászik a tollaspálcára és mindenre ami mozog. Ha azt akarja, hogy vele foglalkozzunk akkor kismalac módra visít. Imádja a vajat. Azt is ilyen hangon kéri.
Más cicákkal jól kijön.
Nagyon türelmes, odaadó gazdára van szüksége aki kivárja míg feloldódik. Cserébe kap egy macskát, egy baglyot és egy kismalacot :-)
"

A jelek szerinte ez kevés. Elolvassák a törzskönyvig és már telefonálnak is. Aztán mikor elismétlem mindezt és a vele járó gondozást mélben, választ már nem kapok.

Annyira nem bánom. Kezdettől gyanakszom magamra, hogy be fogom bukni.

2011. június 20., hétfő

Mia



Egy lépcsőházban lakott. Egészen addig nem zavart senkit a jelenléte, amíg látható nem lett a vemhessége. Akkor azonnal akadt aki mérget, felrugást ígért neki. Ma délutántól nálunk lakik.

2011. június 19., vasárnap

Happy end - Lajoska

Beszéljenek a képek!







2011. június 17., péntek

Mikrochip

Vagy egy hete kitapintottam Béla bal lapockája felett egy kis csomót a bőre alatt. Azóta idegeltem magam vele. Naponta ellenőríztem. Ott volt. Nem nőtt, nem fájt. De el se múlt. Eldöntöttem, hogy szombat reggel őt is elviszem a dokihoz. (Manci oltást kap.)
Ma reggel reggel jöttem rá mi az a csomó :-)

Többet a mikrochipről: http://m-a-x.hu/

2011. június 9., csütörtök

Ez a sérült szemű macska szivat minket.

Valami nagyon szenya nevet adok neki, ha egyszer sikerül elkapni.

A tegnap reggelre csapdázott kandúrról kiderült, hogy csaj. Ami az ivartalanítás árát tekintve nem mindegy. De legalább nem volt vemhes és már nem is lesz.

Sörétről viszont kiderült, hogy nem vemhes. Emlő hiperpláziája van. Hatalmas, gyulladt cicikéi vannak. Az ivartalanítás hatására ez pár hónap alatt javul. Legalábbis nagy eséllyel. A javulást elősegítheti egy Alizin nevű szerből egy szuri sorozat. Holnapra utána néz a doktornő a részleteknek.
Az biztos, hogy jó darabig a vendégünk lesz.

2011. június 7., kedd

Azok az áldott jószívű etetőnénik

Hogy a ménkű csapna beléjük.

Csapdázás előtt ki kell deríteni, hogy az adott területen eteti-e valaki a macskákat. Ha igen, beszélni kell vele. Meg kell győzni arról, hogy a macseknak jót akarunk és rá kell venni hogy segítsen. Azzal, hogy a megbeszélt időben 1-2 napig nem etet. Jóllakott macskát ugyanis igen nehéz becsalni a csapdába.
Etető meggyőzve. Látszólag. Aztán a tervezett csapdázás előtt pár órával dugig zabáltatja a macskákat.
Mert sajnálja szegényt, hogy mit fog érezni mikor rácsukódik a csapda.
Mert lázasan, betegen, félig kifolyt szemmel bizonyára kurva jól érzi magát!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!

2011. június 6., hétfő

Sörét



Nem mondhatnám hogy beloptam magam a szívébe.
De legalább jó étvággyal eszik. Majd szépen meg is nyugszik, ha látja hogy nem bántja senki.
Van egy függőágy a ketrecben, de inkább az almosban feküdt. Nem takarítottam ki. Féltettem a kezemet és féltem, hogy kitör a ketrecből.

Borulnak az elképzeléseink

A sérült szemű mami még mindig nem ment bele a csapdánkba. Pedig Móni naponta többször próbálkozik, órák hosszat.
Fogott viszont helyette egy vemhes cirmost. Úgy gondoltuk, ivartalanítás és némi lábadozás után szépen visszatesszük oda. Csakhogy a fülében sörét van. Az egyik portás elmondása szerint a tulaj sörétes fegyverrel kergette szét a macskákat. Tehát ide egyértelműen nem mehet vissza. Úgyhogy van egy újabb gazdikeresőnk. Aki remeg a félelemtől, lefúj ha felé nyúlok. Az almos előtt ücsörög a ketrecben. Fogalmam nincs hogy fogom kitakarítani. Hacsak nem a hegesztő kesztyűben.
Egyébként helyes, apró termetű, fiatalnak látszó cirmoska.
A Sörét nevet kapta.
Gazdit keres.

2011. június 2., csütörtök

Tornaórát tartottunk

Soha ne mondd hogy soha

Hétfőn a rendelőben kaptunk egy bontott doboz bébi tápszert. Nekünk most ilyen kicsink nincs és egy darabig nem is lesz, mert nincs hová tenni így eljuttattam az Illatosról éppen kihozott, igen beteg Józsikának.

Hetek óta próbálkoztunk egy kolónia fiatal nőstényeit becsapdázni majd ivartalanítva visszatenni. Volt akit sikerült, de volt aki elkerülte a csapdánkat. Viszont leszült.
Móni délelőtt kétségbe esetten hívott. Az egyik maminak kilőhették a szemét vagy nem tudni mi történt vele, de folyik kifelé.
Az nem kérdés, hogy becsapdázzuk kölyköstől. (Ha sikerül.) Az se kérdés, hogy azonnal megműttetjük.
Már azt is kisakkoztuk, hogy hova tudjuk tenni őket.

Csak azt nem tudjuk, miből fogjuk kifizetni a műtétet :-(

PS.: A tápszer zömét visszajuttatják nekünk. Józsika szépen gyógyul.

2011. június 1., szerda

Szendike


Csütörtökön túlestünk a varratszedésen, így már nem névtelen. A doktornő nem hitt a szemének. Szendike dorombolva ücsörgött, míg kiszedte a varratait :-)
De ő tényleg ilyen. Csak az hozza ki a sodrából, ha nincs mit ennie. Gondolom van mit bepótolnia.
Gyönyörű, kedves, bujós, dorombolós.
Gazdit keres.

2011. május 29., vasárnap

Happy end - Encike


Bizony, Encike nem volt valami kapós. Hiába szép és kedves. Felnőtt és FORL-os. Több mint egy évig várt nálunk az igazira. A képek szerint megérte a várakozás.
Március elején költözött. Pár zaklatott nap után otthon érezte magát.
Gyönyörű volt mindig. Most szebb mint valaha.

2011. május 25., szerda

Happy End - Bóbita



Bóbita egyike a tavaly Húsvétkor született fekete kicsiknek. Nagyon sokáig volt nálunk. A nyakörve alapján ő volt Kék.
A tesóinál kisebb volt, de amúgy élénk, érdeklődő. Tavaly ősszel valami fertőzés jött az egyik szemére. Kentük, kezeltük de sajnos nem használt így el kellett távolítani.
Azóta sokat rágódtam rajta. Éppen egy csomó betegünk volt. Meghalt 2 akkor befogadott kicsink.Retro parvos volt, Zöld besárgult. Azt se tudtuk hol áll a fejünk. Orvoshoz rohangálni, gyógyszerezni, takarítani, fertőtleníteni. A hypó szétette a kezünket, miközben rettegtünk, hogy átvisszük a parvót valamelyik oltatlan kicsire. Talán ha két nappal hamarabb kapcsolok és visszaviszem az orvoshoz, még meg lehetett volna menteni a szemét. Talán. Ezt már sose fogjuk megtudni.
A műtét utáni lábadozást meglepően jól viselte. Hamar megtanult fél szemmel vadászni. Az egyik ilyen rojtkergetősdinél ugrott be a verssor: "Bóbita, Bóbita játszik". Így lett Bóbita. Akkor azzal vígasztaltam magam, hogy így legalább nem olvad be a többi tökegyforma fekete kölyök közé. Így talán jobban megakad rajta egy gazdijelölt szeme.
És megakadt :-)
Bóbita március elején költözött új otthonába Barcika egy szintén mentett, szintén fekete cicalány mellé. Rövid idő alatt összeszoktak, összebarátkoztak. Mostanra nagy szeretetben és összhangban élnek.
Itt lehet LÁJKOLNI őket! Természetesen együtt :-)

2011. május 16., hétfő

Nevenincs

Pedig van. Csak babonából nem mondom ki a varratszedésig.
Tegnap hoztuk ki az Illatosról. Ma délelőtt sürgősséggel kellett műteni olyan durva méhgyulladása volt. Egyenlőre csak reménykedünk, hogy őt nem meghalni hoztuk ki ellentétben Jófiúval és Izékével.

Folyt belőle a genny, de ez egyetlen ottani orvosnak sem tünt fel.
Miért is tűnt volna fel? A Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepének hivatalos honlapja ebtelep.hu. Ott sincs egy szó sem a macskákról. A kutyákat már úgy-ahogy fényképezik, felteszik róluk az információkat. Részben hogy az elveszetteket legyen esélyük megtalálni a gazdáiknak, részben hogy gazdára találjanak. A macskák mintha nem is léteznének.
Mintha szégyellni kéne őket.
Pedig az a szégyen ahogy bánnak velük.

2011. május 10., kedd

A happy end nem mindig az :-(

Örökbe adunk egy macskát két másik mellé. Érdeklődünk rendszeresen. Kezdetben van némi surlódás az új és az idősebbik "őshonos" közt, de ezek állítólag napok alatt elsimulnak.
Aztán pár hónap múlva jön a levél, hogy vissza szeretnék hozni az örökbefogadott cicát. Lehetőleg azonnal. Mellékesen jegyzik meg, hogy kezdettől szobatisztasági gondok voltak vele, mert az idősebbik "őshonos" macsek terrorizálta. De ez a gazdik szerint hónapokig rendben volt.
Most akkor mi vaaaaaaaaaaaan??????????

2011. május 1., vasárnap

Anyák napja és időutazás

Anyu nagyon szereti a violát, így természetesen minden anyák napjára abból köttetek neki csokrot. Ma reggel a virágosnál kiválasztottam 3 gyönyörű szálat és kértem hogy kössék csokorba. Mikor a virágos megkérdezte, hogy celofánba vagy selyempapírba tegye-e akkor már kissé gyanakodtam. Miután választottam, lecsípte a virágok alját, valami műanyag madzaggal összekötötte őket és betekerte jó vastagon selyempapírba. Hirtelen úgy éreztem, sok-sok évet visszarepültünk az időben :-)




Az anyák halhatatlanok.

Csak testet, arcot, alakot

váltanak; egyetlen halott

sincs közülük; fiatalok,

mint az idő. Újra születnek

minden gyerekkel; megöletnek

minden halottal - harmadnapra

föltámadnak, mire virradna.

Adassék nekik gyönyörűség,

szerelmükért örökös hűség,

s adassék könny is, hogy kibírják

a világ összegyűjtött kínját.

/Ratkó József: Zsoltár/

2011. április 24., vasárnap

2011. április 22., péntek

2011. április 18., hétfő

Kilukadt a Lajoska



Lajoska varrata szép tiszta. De alatta képződőtt egy nagy tályog, ami fájt neki és be is lázasodott. Pénteken elvittem orvoshoz. Leszívtak belőle egy adag csúnya trutyit. Elvileg vasárnap estig kellett volna eldőlnie, hogy reagál a kapott antibiotikumra vagy tenyészteni kell.
A probléma szombat délelőtt megoldódott. A tályog kifakadt. Lajoskán lett egy ötforintosnyi luk, amin kiömlött a trutyi. Az üreget naponta kétszer átöblítjük, majd telinyomjuk kék Lukács kenőccsel. A vasárnap esti vizsgálat szerint a seb javul. Tiszta savó jött csak belőle.
Nem mondom, hogy élvezzük a kezeléseket. De komolyabb tiltakozás nélkül hagyja.
Lajoska egy hős
Kedden kontroll.

2011. április 16., szombat

Leltár




Cikk, Cakk, Kuksi, Gina, Matyi, Szörcsi, Mörcsi, Dolly, Vöri mami, Kék mami (Jázmin), Zara, Fekete lány, Gizi, Retro, Pihe, Azur, Bóbita, Zöld, KisTrixi, Vivike, Rőtfarkú Erik, Juli, Grace Kelly, Arwen, Viktória, Kati, Lilla, Panni, Manci, Samu, Iza, Bella, Csongor, Hetti, Kistehén, Borika, Melinda, Erik, Stella.
2010-ben őket ivartalaníttattuk az Alapítvány a macskákért anyagi támogatásával.
Többségük azóta szerető gazdára is talált.
Az Alapítvány támogatása nélkül ez nem ment volna.
Ahhoz, hogy idén és a jövőben is tudjon segíteni a rászorulóknak, az Alapítványnak is támogatásra van szüksége.
Pontosan 1 %-ra.

Szabad péntek



Tegnap csináltam magamnak egy szabadnapot.

Reggel vittem kontrollra a két amputált fiút:
Gerinek szépen alakul a sebe. A fülében viszont volt némi váladék. Valószínüleg semmi kóros, csak a gallér miatt befülledt kicsit. Kitisztították, mintát vettek. Közben persze megint betadinos lettem miatta. Amilyen kedves, barátságos cica, olyan fúria lesz pillanatok alatt az orvosnál.
Lajoska miatt viszont nyugtalan vagyok. Lázas, nem az igazi. A sebe szép tiszta. De mellette képződött egy tasak. Az duzzadt, feszül, fáj. A doktornő eszívott belőle némi váladékot, részben hogy enyhüljön a feszülés részben hogy megnézze mi az. Igen csúnya, gennyes trutyi jött. Egy szélesspektrumu antibiotikumot kap és persze lázcsillapítót. Ha 2 nap alatt nem javul, akkor megy tenyésztésre a levett minta. (Legszívesebben azonnal küldettem volna tenyésztésre. Csak az a kurva pénz...)

Délben Titániát vittem ivartalanításra. Ő teljesen összezavart. Azzal kértek neki segítséget, hogy vemhes. Két hét alatt biztosra vettem, hogy nem az. Volt amikor úgy láttam, hogy tán tüzel. De inkább mégse. Márpedig ilyenkor egy nősténymacska vagy tüzel, vagy vemhes, vagy szoptat. Vagy ivartalan. Elmondtam a gyanumat az orvosnak. Néztük a leborotvált hasát és az is gyanus volt. De az orvos nem merte egyértelműen, biztosra kijelenteni hogy az ott egy ivartalanítási heg. Én meg nem merek kiadni a kezemből olyan macskát, akiről nem tudom biztosan hogy ivartalan. Így szegény potyára el lett altatva, felnyitva. Ivartalannak bizonyult. Legalább egy apró sebbel megúszta.

Délután Cincit és Bíborkát vittem kombinált oltásra. Bíborka hasi sebe nem az igazi, de az orvos szerint nem ígényel beavatkozást. Egyébként legalább náluk minden simán ment.
Elképesztő, mennyire védi kis barátnőjét Cinci. Amíg Bíborkát vizsgálták, végig veszekedett velünk. Amint visszatettem mellé a hordozóba, hozzábújt és mosdatta.

Este felhívott Móni. Lajoska dudorából a tűszúráson ahol az orvos reggel mintát vett, kijött egy csomó trutyi. Biztos nagyon feszült és ez megkönnyebbülés neki. Nekünk meg újabb ok, amiért ehetjük a kefét.

2011. április 14., csütörtök

Cinci és Bíborka



Egy belvárosi kolónia minden nőstényét sikerült ivartalaníttatnunk. Azt reméltük, többet nem lesz ott semmi gond. Tévedtünk. Még az ősszel odakerült (bedobták) egy cica, aztán még egy. Az etetőnéni segítséget kért, mert persze nőstények és vemhesek lettek. Azzal a szándékkal hoztuk el őket, hogy ivartalanítás, pár nap lábadozás után mennek vissza. Az ilyenre mindig nehezen szánjuk rá magunkat. Most is elbuktunk.
A cicák kicsit félénkek, de alapvetően szelídek és szépecskék. Van esélyük gazdira találni, így maradnak nálunk addig.




Nagyon ragaszkodnak egymáshoz. Cincike az idősebbik szabályosan védi Bíborkát.

Happy end - Trixi



Trixikét már 2 hónapja örökbefogadta egy kedves fiatal pár. De a kis buta annyira tiltakozott a jódolga ellen, hogy eddig nem mertem leírni. Ma végre megnyugodtam. Trixike belejött az ölbecicaság nehéz mesterségébe :-)

2011. április 10., vasárnap

Happy end - Oszi



Oszi több visszaesés után végre meggyógyult és pénteken délelőtt el is költözött a gazdihoz. Eleinte az ágy alá vette be magát, ahonnan csak ideiglenesen némi rántotthús kedvéért jött elő. Reggelre aztán úgy döntött, jobb az ágyban a gazdival. Okos macska, tudja hol a helye :-)

2011. április 9., szombat

Egy hirdetés - egy érdeklődő

Egyszerűen elképesztő az emberek hozzáállása az állatokhoz.
Meg a hirdetésekhez. Szerintem el se olvassák. Megnézik a képet és már írnak vagy hívnak is. Nem ritkán késő este.

A hirdetés:
Felelős, szerető végleges gazdit keresünk Gergő cicánknak.
Alig pár hetesen adtuk örökbe, 2 hete baleset érte, mely során amputálni kellett jobb melső lábát és így eddig gazdáinak már nem kell :( A cica életét az állatorvos lelkiismeretessége mentette meg, gazdái altatni akarták.
Pedig Geri 3 lábbal is ugyanaz az kedves, szeretnivaló cica ,aki addig is volt, és így is teljes életet tud élni.
Ezúttal olyan gazdit keres aki élete végéig szeretne gondoskodni róla. Örökbefogadási szerződéssel keres gazdit, kizárólag lakáscicának költözne.
macsek.monika@gmail.com vagy halaszia@gmail.com 06-30-XXX-XXXX


A jelentkező levelei:
Kedves Monika!
amennyiben nincs még gazdája gergőnek szívesen magamhoz venném.Nekünk
02 03-án gázolták halálra 4 hónapos cicánk a házunk elött és azóta nem
sikerült pótolnunk őt akit pár hetesen dobták be rokonom
keretjébe.......on élek párom kertes házában, 1 kutyával 1 felnőtt
cicával 2 kecskével tyúkokkal nagyon nagy kerttel.Szeretjük az
állatokat legyen az bármilyen színű fajtájú.
Üdvözlettel X. X.
ui:2010.májusban halt meg itt a kertben "cipőke" cicám aki olyan mint
Gergő" ezért szertném őt.Küldöm a gyerekkori képét rajta Bubi kutyám
aki nem bántotta csak csodálkozott rajta.


Kedves Mónika !

figyelmetlen voltam ezért pótolom a hiányt.
Az általam örökbefogadandó cica Gergő amputált lábu ,79 kód,vörös
fehér cica 2 év 6hónapos .Előző levélben írtam .......on lakunk.Pest
közelében.Nemrég elvesztettük gyerek cicánk( elütötték a házunk
elött),elötte tavasszal 3 éves vörös fehér cicánk halt meg,vele egy
időben szürke 5 éves Misi cicánk eltünt Így várjuk ,hogy szerethessünk
egy árvát újból.
Üdv X. X.


Tényleg azt hiszi, hogy jó helye van náluk egy macskának???

2011. április 5., kedd

Audrey és bajok csőstűl



Múlt szerda délután kértek segítséget egy cicának, akit a gazdája utolsó idős vemhesen tett ki a lakásból a lépcsőházba. Este már nálunk volt, csütörtök reggel vittem műtétre. Kedves, szelíd, gyönyörű cica, az Audrey nevet adtuk neki.

Tegnap voltunk kontrollon. Sajnos Audrey cickói a tejtől begyulladtak, dagadoznak és a sebét is feszítik. Lázas is. Antibigyó, tejapasztó, lázcsillapító.
Gerit is vittem ellenőrzésre. A sebe rendben van, bár hatalmas. Viszont kicsit ő is lázas, így neki is jár gyógyszer. Ráadásul a kanül kiszedésekor annyira vadul tiltakozott, hogy eldurrant a vénája. Engem meg jól összekaszabolt.
Lajoska lábát két hete naponta altatásban kötözik át. Eleinte javult, de egy ideje ez megállt. Sajnos az orvos amputációt javasolt. Csütörtökön műtik :-(

Az egyetlen jó hír, hogy Titánia megkapta az első oltásait. Nála semmi gondot nem találtak. Kedves, bujós cica.

2011. március 31., csütörtök

Geri



Gerit Móni néhány napos korától cumival nevelte fel, majd örökbe adta 2008 szeptemberében.
Sajnos a szerződés ellenére kijárós lett. Nemrég elütötte egy autó és egyik lábát csonkolni kellett. A gazdák 10 éves gyermeke így rá se bírt nézni, ezért Gerit elvitték elaltatni. Szerencsére az orvos nem tette meg, hanem közölte hogy majd keres neki gazdát. Az exgazdák ekkor tájékoztattak minket a történtekről. Már amennyiben néhány zavaros hazugság tájékoztatásnak tekinthető. A lényeg az, hogy Gerit természetesen elhoztuk az ottani állatorvostól aki valóban nagyon tisztességesen és lelkiismeretesen viselkedett és viselte gondját.
Geri nagyon kedves, bujós és gyönyörű vörös ivartalanított kandúrka.
Sajnos a csonkja nem gyógyul úgy ahogy kéne. Holnap újabb műtét vár rá. A csonkját eltávolítják, így nem fog többet leérni és kisebesedni.
Maximálisan megbízom az orvosunkban, de most nagyon aggódom.

2011. március 30., szerda

Titánia



Nemrég segítséget kértek két cicának, akik együtt, egymást melengetve húzták ki a telet egy panelház pincéjéban. Most azonban menniük kellett, ráadásul egyikük elég rossz állapotban is volt. Őt a Noé be tudta fogadni, társának azonban nem tudtak kiszorítani a karanténozás, alapimmunizálás idejére helyet. Ők is tele vannak, mint mindenki :-(
Mi helyet tudtunk csinálni neki, de anyagilag teljesen lenullázott Lajoska és Geri. Akadt viszont akinek helye nem volt, de a költségeket vállalni tudta. Így Mirinda társa, Titánia nálunk karanténozódik. Ivartalanítás és az oltások után megy a barátnője mellé a Noé kifutójába.
Hatalmas termetű, gyönyörű, kedves cirmoska. Alig tudtuk lefényképezni, annyira jött bujni.

2011. március 29., kedd

Foltos



Foltos a tesóival ősszel elvetődött egy nénihez aki megszánta és enni adott nekik. Próbáltuk bejuttatni őket menhelyre, de reménytelen.
Minap a néni felhívott, hogy nagy a baj. Mondjak valakit, aki odamegy, elaltatja és elviszi az egyik cicát, mert szerencsétlen már járni se tud. Csak vonszolja magát és egyre fogy. Persze ilyet nem tudtam mondani, így elvittem a cicát az orvosunkhoz.
A cica tényleg nincs jól. Combnyaktöréssel én se lennék jól. Keresztszalag szakadása is van. Nem csoda, hogy szerencsétlen vonszolta magát. Műtétre és nyugodt helyre van szüksége. Nekünk egyikre se volt most kapacitásunk, de szerencsére a Noé el tudta vállalni. Marcipán lett az új neve. Szombaton elvittem, hétfőn már az orvosuknál is járt. Ha minden összejön ma műtik.
Foltos hatalmas esélyt kapott. Köszönjük.

2011. március 26., szombat

2011. március 24., csütörtök

Dagi Louis

azaz Lajoska :-)



Lajoska kb 2 éves. Egy igen szegény házaspár eteti kicsi kora óta a társasház udvarán. Mikor súlyosan megsérült a lába, anyagi lehetőségüket messze túllépve orvoshoz is vitték. Azonban Lajoskát hetekig kell naponta kezelésre, kötözésre hordani. Ezt se anyagilag, se fizikailag nem tudták megoldani így segítséget kértek neki.
Lajoska szombat óta a vendégünk. Reggelente elviszem az állatorvoshoz, ha végeztek a kezelésével, visszahozom.
Nincs jól. A sérülése nagyon csúnya, altatásban kell kezelni olyan fájdalommal jár. Az idegen környezet, a fájdalom, az altatások, gyógyszerek, a gallér megviselik lelkileg is. Azért a kezemből szépen elfogadja a grillcsirkét és a simogatást.
Már lassú javulás is látszik, de még nem kizárt hogy végül amputálni kell a lábát.
Gazdikái visszavárják. 3 lábbal is.

2011. március 20., vasárnap

Oszi meggyógyult.



Már három napja tünetmentes. Ma önkiszolgálta magát, mivel kevesellte a gyógytápot.
Már csak egy gazdi hiányzik, aki értékelni tudja őt.

2011. március 18., péntek

Dráma a köbön

Sokan hivatkoznak állandóan Ámerikára. Az ottani állatrendőrségre. Az ottani állattartási kultúrára.
Sose gondoltam, hogy ott maga a tökély minden. De azért voltak illúzióim. Azt hittem, hogy tőlünk nyugatra legalább az alapvető állattartási kultúra a neveltetés része.
A jelek szerint tévedtem.
Cikk egy kanadai "tenyészetről". Csak erős gyomrúaknak!

2011. március 16., szerda

Mink is dolgozunk.

Szerencsére, különben miből fizetnénk Oszi gyógyítását.
Szombaton még ő volt az egészséges macska szinonimája. Vasárnap loholhattunk vele orvoshoz. Azóta is minden nap viszem. A doki szerint javulás, hogy hányás helyett f.sik. Viszont láztalan és eszegeti az intestinal gyógytápot.

2011. március 15., kedd

Mink kérem dolgozunk

"Mink kérem dolgozunk, nekünk csak egészséges macska kell."

Vesszek meg ha értem a mondat két része közti összefüggést!

2011. március 13., vasárnap

Happy end - Legolas

Eljött a gazdi Legolasért is. A fiatalember pénteken költözött. Kb. fél óra alatt otthon érezte magát. Vasárnapra az is kiderült, hogy jó étvággyal fogyasztja a zsenília ágytakarót. Fejlődőképes. Nálam beérte zoknival :-)

2011. március 9., szerda

Oszi



Oszi 5 hónap körüli cirmos kandúrka. Az egyik üknagymaminak lehetett egy liezonja valami keleti macsekkal mert a feje kissé hosszukás, a szemei közel ülnek. És nagy dumás :-)
A munkahelyem egyik félreeső épületrészébe költözött be. Innen szólította le Mónit. Neki meg nem szokása ellenállni a cirmos pasiknak.

2011. március 8., kedd

Nyugodj békében , Izéke! :-(((

Tiszta szívemből remélem, hogy az egykor gazdádnak visszafizeti a sors azt a sok szenvedést amit átéltél miatta!

2011. március 7., hétfő

Izékének nagyon súlyos tüdőgyulladása van.

Lehet hogy mellhártyagyulladása is.
Az életéért kűzdünk. Még ő is kűzd. Remélem, bírni fogja erővel.
Az orvos szerint nem kizárt hogy a stressz okozta. Legalábbis a súlyosságát.
Izékének gazdája volt. Valamikor nyilván szerette. Aztán elege lett belőle és beadta egy sintértelepre.
Hasonló jókat kívánok neki!

2011. március 5., szombat

Izéke nincs jól :-(

Izéke nagyon nincs jól.

Hétfőn hoztam ki a sittről. Akkor evett, ivott még bújt is. Aztán elkezdett nem enni, fujni, menekülni előlünk. Csütörtökön elvittem dokihoz, de nem találtak nála semmit. A biztonság kedvéért kapott egy antibigyót.
Ma Móni a fél napot a dokinál töltötte vele. Lázas, kiszáradt. És olyan vad, hogy szorítóketrec kellett a bebódításához is. Ébren nem lehetett vizsgálni. FeLV/FIV/haemobartonella negatív. A veséi parányiak. Kapott egy csomó gyógyszert, infúzót és reménykedünk.
Megőrjít ez a tehetetlenség.
Magunkhoz veszünk egy macskát. Mostantól csak jó várna rá. Erre nekiáll meghalni.

2011. március 4., péntek

Görcsben van a gyomrom

Felelős gazdit találni még egy szép, egészséges kölyöknek se egyszerű. Egy felnőttnek, betegnek, fogyatékosnak szinte lehetetlen. A felelősség viszont ebben az esetben még nagyobb. Tévedni máskor sem szabad. Ilyenkor tilos.
Mindig nehéz odaadni egy cicánkat az új gazdijának. Mindig van bennem aggódás és persze az elválás fájdalma. Még néhány hét után is.
Több mint egy év után nem is tudom, hogy fogom kibírni. És ma délután két ilyen cicánkért jönnek.
Örülnöm kéne. Győzködöm magam, hogy örülök.
Majd néhány hét múlva talán el is hiszem.

2011. március 2., szerda

Izéke



Pénteken elvitték Tamarát, de nem maradt üresen sokáig a helye. Szombaton Móni fogott egy cirmos kandúrkát a telepen. Róla majd később.
Hétfőn fülészetileg szabit vettem ki. És ha már így alakult, kihoztam az Illatosról egy leadott gyönyörűséget. Bent végig rettegett szerencsétlen. Ha felé nyúltak fújt, morgott. Először nekem is megmutatta a fogait, de aztán inkább hagyta magát.
4 éves. Nyakörves. Leadott.
Magyarország 2011.

2011. március 1., kedd

Legolas 2.0

Legolas még mindig gazdit keres.
Azt hittem verekedés lesz érte. Gyönyörű, különleges.
Vannak is jelentkezők. De nem véletlenül hirdetjük kifejezetten a fajtát ismerő gazdinak. Lelkesen jelenkezik aki valamit olvasott a sziámi(!) macskákról. Aztán elküldöm a videót és többet nem hallunk a rajongókról.



Nincs rossz sora nálunk. De ő nem ezt igényli. Családra és sok törődésre, szoros emberi kapcsolatra vágyik.

Happy end - Tamara



Nemrég kritikai észrevételt kaptam. Kevés a blogomban a happy end. Leírom amikor gondunkba veszünk egy macskát, de a további sorsáról már ritkán esik szó.
Jogos!
Meg szoktam ám írni a továbbiakat is. A dugóban, fejben. Csak az itt nem látszik. :-)

Tamarát, a vörös démont januárban hoztam ki az Illatosról. A vörös démon jelzőt akkor kapta, mikor az orvosnál megkíséreltük kitisztítani a fülét. Nem véletlenül tiltakozott szegényke. Az ivartalanítással egyidejüleg altatásban átvizsgálták a füleit és kiderült, hogy gennyes hallójárat gyulladása van.
4 hetes antibiotikum kúra kellett és közben több kontroll. Az utolsó kontroll csütörtökön lesz. Oda már a gazdája viszi, akinél múlt péntek óta lakik.
Van zongorája is, úgyhogy csak egy lépés választja el a világhírtől :-)

A blog írása időt igényel.

Időm, mint a tenger. Naponta 2-3-4 órát vagyok úton. Araszolás közben van időm gondolkodni, tervezgetni. A tervek arra is jók, hogy az életnek legyen mit felborogatnia.
A dugóban ücsörögva szoktam a blogbejegyzéseimet is megfogalmazni. Hosszasan tudok csiszolgatni egy mondatot, amit aztán hazaérve el is felejtek. Viszont arra emlékszem, hogy a témát már megírtam. Aztán idővel keresem a blogomban, de hiába.
Varrni is csuda dolgokat szoktam ezzel a módszerrel :-)

2011. február 18., péntek

Hülyén halok meg

Segíteni próbálok egy néninek. Télen odavetődött hozzá 3 macska. Megsajnálta őket, enni adott, kuckót csinált a teraszon. Aztán segítséget kért tőlem.
Valamiért abban a hitben volt, hogy afféle állam által fizetett állatvédő vagyok. Majd én pikk-pakk elhelyezem a macsekokat, addig is hordom nekik a kaját, féreghajtót. Merthogy az a dolgom.
Sajnos hiába hirdettük, félvad cicákért nincs tolongás. Megpróbáltam bejuttatni őket egy országos állatvédő szervezet kerületi menhelyére.
Feltétel: olttassam be a macskákat és adjak velük adományt. Majd nekiállt felsorolni, milyen költségekkel jár a macskamentés. Ha nem mondja, hülyén halok meg!
Az a legszebb, hogy örökbefogadáskor a gazdiktól ugyanilyen címen kérnek adományt.
És ha 1 év alatt nem talál gazdára egy állat, vagy költséges betegsége lesz, akkor lealtatják.
Az ő munkabére a költségek közt szerepel. A miénk meg a bevételi oldalon.

Legközelebb adományt kérek az Illatostól, ha kihozunk egy macskát.

2011. február 15., kedd

Alapítvány a macskákért



Többször írtam már az ivartalanítás fontosságáról. E nélkül állatvédelemről beszélni értelmetlen.
Mi sajnos oda jutottunk, hogy nem adunk ki a kezünkből ivaros macskát. A kicsikkel megvárjuk amíg műthetőek lesznek. Hiába az ivartalanítási kötelezettség, ha nem tartják be.
Most gyűjtöm ki a levelezésemből. 2010-ben kb 40 macskát ivartalaníttattunk az Alapítvány segítségével. Nélkülük nem tudnánk csinálni.
Aki nekik segít, az a macskáknak segít!
Igen, az 1 %-ról beszélek.
Adószámuk: 18011476-1-41
Mert megérdemlik :-)

2011. február 9., szerda

Elővárosi közlekedés

Budafokról az Angyalföld és Újpest határán lévő munkahelyemre évek óta kocsival járok. Nem jókedvemben. Ha valami zűr van a kocsival és tömegközlekedni kényszerülök, rámegy a fél napom és az idegeim. Ráadásul a metróépítés miatt 2* egymás után nem tudok ugyanúgy menni.
Tegnap este nekiültem kideríteni, hogy jutok ma be. A BKV honlapja használhatatlannak bizonyult, így máshol terveztettem meg az útvonalat. Kaptam is több ajánlatot.
A kedvencem:
987 méter gyaloglás, 14 perc - 47-es villamossal a Kálvin térig 18 megálló, 27 perc - 81 méter gyaloglás, 2 perc - M3 metróval Kőbánya-Kispestig 8 megálló, 14 perc - 78 méter gyaloglás, 1 perc - vonattal a Nyugati pályaudvarig 2 megálló, 14 perc - 5,1 kilométer gyaloglás a célig, 1 óra 16 perc.

Nóóóóóóóóóóóóóórmális?

Nem így jöttem ám be ;-)

2011. február 6., vasárnap

Választások

Az élet választások sorozata. Úgy tűnik, most nagyon nemszeretem választásra kényszerülök.
Két, számomra nagyon fontos dolog közt kell választanom. Mert az egyik kiszolgáltatottá tesz a másik során.
Bíztam benne, hogy sose kerül rá sor. De az érzelmi zsarolásnak nem engedek. És arra se vagyok alkalmas, hogy mosolyogva úgy tegyek mintha semmi se történt volna.

Legolas



Gyönyörű lila, orientális (jellegű) kandúr. Ápolt, karomvágott. Nyilvánvalóan lakásban tartották.
El nem tudom képzelni hogy került egy panelház lépcsőházába. Hirdetésekre nem jelentkezett a gazdája, ő meg nem mesél. "Csak" sokkos volt. Gubbasztott, nem evett napokig. Már infúziózásig fajult a dolog, így leteszteltettem és hazahoztam.
Néhány nap alatt összeszedte magát. Fizikailag. Akkor az is kiderült, hogy eszik ő. Macskát :-(
A cicáim végtelenül nyitottan, barátságosan fogadták mindig a vendégeket. Sajnos ezt Legolas nem értette, nem viszonozta. Naponta többször kellett szétszedni őket. Egy hét után az éjszaka megelégeltem. A lakás tele volt Ziziből kitépett szőrcsomókkal. Szegény már rám is fújt, összepisilte magát ha Legolas felé indult. Béla menekült előlem is. Nyú-C-t alig tudtam behozni az udvarról.
Nem vártam meg, hogy komoly sérülés legyen belőle. Visszavittem a karanténba. Remélem, nem kezd megint koplalni. Talán az első sokkon már túl van.
Nem tudom milyen körülmények között élhetett eddig. A macskákkal nem tud kommunikálni, az egyértelmű. Emberrel is ellentmondásos a viselkedése. Ha felé megyek menekül. Addig eljutottunk, hogy ha leülök és hívom, odajön. Fetreng a lábamnál, kéri és élvezi a simogatást. Ha felveszem bepánikol.
Gazdit keres.

2011. február 2., szerda

Szabad csak az ...

Heltai Jenő: Szabadság

Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.


Tudd meg : szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedon a kutyabőrre
S embernek nézi azt is aki pőre.


Tudd meg : szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,


Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle....
Szabad akar maradni mindörökre.


Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd !
Tudd meg : szabad csak az,
Aki oly áhítattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Inség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.


Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, és élni mernek érte.


De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb akarsz lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.

2011. január 23., vasárnap

Teltház

Mostanában folyamatos a teltház az Illatos úti sintértelepen. És minden állatmentőnél is.
Nem szeretünk életek fölött dönteni, de most kénytelenek voltunk. Egy esélyesnek tartott vöröskét hoztunk ki. Abban reménykedünk hogy hamar gazdihoz kerül és akkor jöhet a helyére másik.
Még Trixi is nálunk van a nyári mentésből.
Kétségbeejtő a helyzet.

A vöröske viszont egy tündér. Azt se tudta, egyen vagy bujjon.

2011. január 22., szombat

Manci a skótok királynője



Szegénynek nekiállt kinyílni a bőre, így kapott pár öltést. Meg gallért hogy ne piszkálja. Meg egy csomó gyógyszert szed, mert kitenyésztettek egy jó kis bacit.
Nagyon kínlódott a gallérral, ezért este rádizájnoltam egy harisnyarucit. Megígértem, hogy ha nem szedi le reggelig akkor megszabadul a gallértól.

2011. január 16., vasárnap

Csendespihenő



Imádom a macskáimat. Amúgyis. De azt különösen, hogy ilyen el- és befogadóak ha valakit hazahozok.

Manci kedden ivartalanítva lett. Oltást nem kapott, mert a szörcsögése nem múlik. Mintát vettek, hogy kiderüljön az oka. Ami lehet anatómiai is. Néhány bacinak jobban örülnék.

2011. január 7., péntek

Bérkalkulátor

Itt van.
Kalkuláltam. Idén 2ezer, jövőre 10ezer forinttal kapok kevesebb fizetést kézhez.
Köszönjük.

2011. január 3., hétfő

Új élethez új név dukál

Így Bici mostantól Manci.
Nem azért kereszteltem át, mert az előző neve a fogyatékosságára utalt. Hanem mert az előző életéhez kötődött.

2011. január 2., vasárnap

Falvédő

A szokásos utolsó pillanatos rohammunkával készült az unokahúgom ágya mellé egy 170x60 centis falvédő négy applikált zsebbel. És egy 70x60 centis kép, a kedvenc mesefigurával.











Van bennük hiba. Például több tűzés kéne. De a szabadgépi tűzés még nem nagyon megy. Féltem, hogy azzal szúrom el az egészet.
Úgy terveztem, hogy az udvari szárítókötélre felcsipeszelem fényképezéshez, de az időjárás nem volt partner. Így maradtak a szobai részletfotók.