Ez a blog

az enyém.
Azért kezdtem, mert időnként jól esik leírni ami éppen foglalkoztat. Ennyi és nem több.

És ha holnaptól egy sort se írok, az semmiben nem befolyásolja a mentett macskáink sorsát.
Éppen úgy el lesznek látva mint eddig.
Éppen úgy keresünk nekik gazdát mint eddig.
Ugyanis értük tartozunk felelősséggel.
El- és beszámolási kötelezettségünk pedig azok felé van, akik ebben támogatnak.
És hogy ez milyen fényt vet rám az nem túlzottan érdekel.

Lilla - konzultációk után

Annyira bíztam abban, hogy Lilla lábain  lehet segíteni. Nem azért tartottam fontosnak, hogy szabályosak legyenek. Hanem hogy neki jobb legyen.

A reményeim  elszálltak az ország egyik legjobb ortopéd szakorvosával történt konzultáció után. Technikailag megoldható lenne éppen a műtét. De előnye nem származna belőle Lillának. Annál több szenvedése. Az meg sajnos így is kinéz neki. Nem törődtünk bele, így ma elvittem a kicsit a másik egyik legjobb szakorvoshoz. A műtétről neki is ugyanaz volt a véleménye. Lilla jövőbeli, műtét nélküli kilátásait illetően ő optimistább volt.

A jövő az majd lesz. Egyenlőre a most van. És most van egy csodálatos, játékos, élénk Lillánk.
 


Gazdit keres.

Luckynak szét fogom rugdalni

azt a nagy fehér valagát.

Tény, ami tény jó húsba került. De nem ezért vagyok most mérges rá. Az már tavaly gyorsan kiderült, hogy nem csak fizikailag nem egyszerű eset. Utálja a partvist, Tehit, az emberek közül is többet. Például a kozmetikust is. Így elkülönítve tartottuk.

Aztán fizikailag szépen rendbe jött. Lelkileg is sokat javult és úgy láttuk zavarja az egyedüllét. Kiválasztottuk neki Rudit egy végtelenül kedves, nyugis gazdikereső cicánkat társul. Szépen, fokozatosan összeszoktak. Látszólag pár kezdeti fujkodáson kívül nem volt semmi gond. És amióta nem volt egyedül, Lucky hangulata sokat javult.
Péntek délelőtt is lelkesen rohant elénk. Csak éppen Rudi nem lelkesedett vele. Ő gubbasztott, láthatóan nem volt jól. Észrevettük, hogy az álla alatt kicsit duzzadt. Felmerült, hogy esetleg összekaptak és megsérült. Vagy akár a fogával is lehet gond. Tegnap kapott egy adag fájdalomcsillapítót. Ma reggelre javult a helyzet, de messze nem volt az igazi így délután elvittem orvoshoz.
Az álla alatt leborotválva tisztán látszik a két fognyom. Alaposan áttapogatva találtam még néhány kisebb sérülést rajta. A jelek szerint Lucky többször is bánthatta :-(

Természetesen azonnal elkülönítettük a fiúkat. Rudit kezeljük és ha rendbe jött, megnézzük feltalálja-e magát Böbe és Lilla gavallérjaként.

Lucky pedig marad egyedül. Borzasztóan sajnálom. Az emberek társaságát általában nagyon igényli.
Lassan egy éve nálunk van, de még komolyan vehető érdeklődő nem volt rá. Mindenki csak annyit fog fel, hogy fehér perzsa és rohannak jelentkezni. Amikor nyomatékosan elismétlem ami a hirdetésben is benne van, hogy a kora és egészségi állapota miatt speciális gondoskodást igényel fel is szívódnak.

Eszterke, koboldlány

https://www.facebook.com/photo.php?v=489877421109323



Még sose próbáltam a facebookról videót beágyazni. Lehet hogy csak az látja, aki fel van jelentkezve a facera. Akkor azzal nem tudok mit kezdeni.

Szvsz Eszterke megér egy regisztrációt :-)

Happy end - B3

Igen, jobb ötlet híján Böbe babái csak számokat kaptak. De ma a harmadik kicsit is elvitte az új gazdija. Nevet majd akkor ad neki, ha megismerte a természetét.

Böbe egyedül maradt és nem érti hová lettek a kicsikéi akik 3 hónapon keresztül kitöltötték az életét.




Neki most biztosan nem happy semmi.
És holnap se lesz. Megy ivartalanításra.

Happy end - B1 és B2

azaz Jinci és Yanci , ahogy a gazdik elnevezték Böbe mama két babáját.
Tegnap költöztek egy helyre, ma már előmerészkedtek és fedezik fel a házat.

Tegnap, hazaérkezés után, még berezelve.

Óvatosan kíváncsi Jin és Yang :-)

A képeket és a további szerető gondosodást köszönjük a Gazdiknak!

Soha ne nyald ki senki fenekét azért, hogy szeressen. Mert a végén még azt is rád fogja majd, hogy miattad lett aranyere.