2011. február 18., péntek

Hülyén halok meg

Segíteni próbálok egy néninek. Télen odavetődött hozzá 3 macska. Megsajnálta őket, enni adott, kuckót csinált a teraszon. Aztán segítséget kért tőlem.
Valamiért abban a hitben volt, hogy afféle állam által fizetett állatvédő vagyok. Majd én pikk-pakk elhelyezem a macsekokat, addig is hordom nekik a kaját, féreghajtót. Merthogy az a dolgom.
Sajnos hiába hirdettük, félvad cicákért nincs tolongás. Megpróbáltam bejuttatni őket egy országos állatvédő szervezet kerületi menhelyére.
Feltétel: olttassam be a macskákat és adjak velük adományt. Majd nekiállt felsorolni, milyen költségekkel jár a macskamentés. Ha nem mondja, hülyén halok meg!
Az a legszebb, hogy örökbefogadáskor a gazdiktól ugyanilyen címen kérnek adományt.
És ha 1 év alatt nem talál gazdára egy állat, vagy költséges betegsége lesz, akkor lealtatják.
Az ő munkabére a költségek közt szerepel. A miénk meg a bevételi oldalon.

Legközelebb adományt kérek az Illatostól, ha kihozunk egy macskát.

2011. február 15., kedd

Alapítvány a macskákért



Többször írtam már az ivartalanítás fontosságáról. E nélkül állatvédelemről beszélni értelmetlen.
Mi sajnos oda jutottunk, hogy nem adunk ki a kezünkből ivaros macskát. A kicsikkel megvárjuk amíg műthetőek lesznek. Hiába az ivartalanítási kötelezettség, ha nem tartják be.
Most gyűjtöm ki a levelezésemből. 2010-ben kb 40 macskát ivartalaníttattunk az Alapítvány segítségével. Nélkülük nem tudnánk csinálni.
Aki nekik segít, az a macskáknak segít!
Igen, az 1 %-ról beszélek.
Adószámuk: 18011476-1-41
Mert megérdemlik :-)

2011. február 9., szerda

Elővárosi közlekedés

Budafokról az Angyalföld és Újpest határán lévő munkahelyemre évek óta kocsival járok. Nem jókedvemben. Ha valami zűr van a kocsival és tömegközlekedni kényszerülök, rámegy a fél napom és az idegeim. Ráadásul a metróépítés miatt 2* egymás után nem tudok ugyanúgy menni.
Tegnap este nekiültem kideríteni, hogy jutok ma be. A BKV honlapja használhatatlannak bizonyult, így máshol terveztettem meg az útvonalat. Kaptam is több ajánlatot.
A kedvencem:
987 méter gyaloglás, 14 perc - 47-es villamossal a Kálvin térig 18 megálló, 27 perc - 81 méter gyaloglás, 2 perc - M3 metróval Kőbánya-Kispestig 8 megálló, 14 perc - 78 méter gyaloglás, 1 perc - vonattal a Nyugati pályaudvarig 2 megálló, 14 perc - 5,1 kilométer gyaloglás a célig, 1 óra 16 perc.

Nóóóóóóóóóóóóóórmális?

Nem így jöttem ám be ;-)

2011. február 6., vasárnap

Választások

Az élet választások sorozata. Úgy tűnik, most nagyon nemszeretem választásra kényszerülök.
Két, számomra nagyon fontos dolog közt kell választanom. Mert az egyik kiszolgáltatottá tesz a másik során.
Bíztam benne, hogy sose kerül rá sor. De az érzelmi zsarolásnak nem engedek. És arra se vagyok alkalmas, hogy mosolyogva úgy tegyek mintha semmi se történt volna.

Legolas



Gyönyörű lila, orientális (jellegű) kandúr. Ápolt, karomvágott. Nyilvánvalóan lakásban tartották.
El nem tudom képzelni hogy került egy panelház lépcsőházába. Hirdetésekre nem jelentkezett a gazdája, ő meg nem mesél. "Csak" sokkos volt. Gubbasztott, nem evett napokig. Már infúziózásig fajult a dolog, így leteszteltettem és hazahoztam.
Néhány nap alatt összeszedte magát. Fizikailag. Akkor az is kiderült, hogy eszik ő. Macskát :-(
A cicáim végtelenül nyitottan, barátságosan fogadták mindig a vendégeket. Sajnos ezt Legolas nem értette, nem viszonozta. Naponta többször kellett szétszedni őket. Egy hét után az éjszaka megelégeltem. A lakás tele volt Ziziből kitépett szőrcsomókkal. Szegény már rám is fújt, összepisilte magát ha Legolas felé indult. Béla menekült előlem is. Nyú-C-t alig tudtam behozni az udvarról.
Nem vártam meg, hogy komoly sérülés legyen belőle. Visszavittem a karanténba. Remélem, nem kezd megint koplalni. Talán az első sokkon már túl van.
Nem tudom milyen körülmények között élhetett eddig. A macskákkal nem tud kommunikálni, az egyértelmű. Emberrel is ellentmondásos a viselkedése. Ha felé megyek menekül. Addig eljutottunk, hogy ha leülök és hívom, odajön. Fetreng a lábamnál, kéri és élvezi a simogatást. Ha felveszem bepánikol.
Gazdit keres.

2011. február 2., szerda

Szabad csak az ...

Heltai Jenő: Szabadság

Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.


Tudd meg : szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedon a kutyabőrre
S embernek nézi azt is aki pőre.


Tudd meg : szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,


Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle....
Szabad akar maradni mindörökre.


Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd !
Tudd meg : szabad csak az,
Aki oly áhítattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Inség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.


Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, és élni mernek érte.


De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb akarsz lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.