valószínüleg nem giardia elleni kúrát ajánlana szocializálás céljából.
De Kismacsék szobájában ma volt egy gyanús kaki, úgyhogy azonnal elkezdtem adni nekik a Ferdocatet.
Fotó: Illés-Vlaszák Olívia
Maszattal jó nagyot fogócskáztunk. Hónapok óta nálunk van, de nagyon félénk. És ahányszor kicsit kezdene lazulni, történik valami.
Laura feladta a leckét. Iszonyúan retteg az emberektől, valószínűleg nem véletlenül. És félelmében ha elbujni nem tud, támad.
A szemét naponta 4* kenni kéne, de egyenlőre ezt legfeljebb altatásban tudnánk megoldani. Az meg nem megoldás. Hazahoztam egy ketrecbe, hogy többet tudjak vele foglalkozni. Hogy lássa maga körül a saját macskáimon a jó példát. Eddig hiába. Bent volt a ketrecében egy hordozó, hogy biztonságban érezhesse magát. Eddig oda bújt ha felé mozdultam. Így most kicseréltem erre a csőre. Be tud bújni, de nem tud teljesen elzárkózni a környezettől. És felülről hozzáférek. Egyenlőre simogatni. Beetetési szakaszban vagyunk :-)
Csak egyen is.
Járt nálunk egy profi fotós. Elképesztően gyönyörű képeket csinált a cicáinkról.
Ez a kép szerinte nem sikerült. Valóban kicsit elmosódott, hiszen Miácska rohan.
Nekem a kedvencem. Annyira Miás. Jön és mondja a magáét :-)
Képek csak úgy. Mert kaptuk a gazditól. És mert olyan jó így látni őket. Különösen Igort.
Tudom, hogy Szütyő már Maja. A gazdik gyakran átkeresztelik a cicáinkat és nincs is ezzel semmi baj. Új név az új élethez. De nekem akkor is Szütyő marad.