2011. december 30., péntek

Az új esztendőre

…kívánunk mi hitet, kedvet,

szép szerelmet, hű türelmet,

utakhoz fényt, csodát, álmot,

békességes boldogságot,

magyar szót és égre kéket,

emberarcú emberséget,

verseket, célt, igazságot,

daltól derűs, jobb világot,

bokrok mellé társnak fákat,

napfényt amely el nem fárad,

tekintetet szembe nézve,

éjt meg nappalt sose félve,

kézfogásos tiszta csöndet,

és mosolyból minél többet!

2011. december 25., vasárnap

Bogyóka


Még október közepén kértek segítséget egy testvérpárnak. Talán 7-8 hetesek lehettek, de nagyon aprók. A kisfiú, Bajszi 60 deka volt, Bogyóka 43. Persze bolhásak, férgesek voltak és rettegtek az emberektől.

Bajszika, egy bűbájos, fekete-fehér kandúrka pár nap alatt rájött hogy nálunk nincs mitől félni. Bujós, dorombolós, játékos kiscica lett belőle. Néhány hete gazdira is talált. Ivett egyik kislányával együtt költözött be egy fiatal pár ágyába és szívébe.

Bogyóka sajnos nem volt ilyen egyszerű eset. Már megtalálásakor hiányzott a jobb hátsó lábfeje. A csonkra időnként rálépett, az kisebesedett. Folyamatosan fájt neki. Így nem csoda, hogy a szocializálásával semmit nem haladtunk. Ha meglátott menekült, amitől még jobban fájt. Olyan volt, mint egy puffogó tűpárna. Alig vártuk, hogy elég nagy legyen a műtéthez. December 9-én megtörtént az amputáció. Hazahoztam lábadozni, hogy szem előtt legyen. Másfél nap múlva dorombolva bujt a simogató kezembe. Megszabadult a fájdalomtól.
Aztán megszabadult a varratoktól, a gallértól is. Megerősödött. Jön, megy, robog, dorombol, üldözi a házam népét a játszhatnékjával.
Ma délután visszaköltözik. Kismacs és Teca lesz a szobatársa. Hasonló korú, élénk, játékos kölykök. Remélem, bírni fogják vele a tempót.
Már csak egy gazdi hiányzik.

2011. december 19., hétfő

Andi



Vasárnap konzultáltam egy másik orvossal Andi lábáról. Szerinte van esély a megmentésére. Csak éppen a műtét alsó hangon 65ezer Ft.
Orvosilag nem indokolt, sőt etikátlan lenne amputálni amíg van esély megtartani a lábát. Ezzel egyet is értek. De teljesen etikátlan módon nincs 65ezer forintom. Még fele annyi se.
Nem volt könnyű éjszakám. De kaptam tanácsot, ötletet, lelki támaszt és valamennyi anyagi segítséget is. Aztán délelőtt ráültem a telefonra és találtam egy alapítványt, amelyik bevállalta Andi cica gyógykezelését.
Holnap reggel viszem. Nagyon remélem sikerül megmenteni a lábát.
Tudom, hogy van élet 3 lábon. Itt rohangászik körülöttem Bogyóka. De csak jobb lenne néggyel.

2011. december 17., szombat

"Nem a maga egyik macskája van elütve a boltnál?"


Erre a kérdésre ébredni a délutáni alvásból még akkor is sokkoló, ha biztosan tudom hogy NEM.
Persze hogy rohantam a bolthoz. Egy parkoló autó alól első szóra elő is jött egy sérült lábú, reszkető cica. Olyan szelíd, hogy kézben vittem haza. Remegett, de dorombolt. És a balhátsó lába igen furán állt. Így a péntek délutánt mézes mázazás és tortasütés helyett az állatorvosnál töltöttem.
Megvizsgálták, kapott infúziót, bódításban vettek vért tesztekhez és megröntgenezték a lábát.
A macsek csontsovány, kiszáradt. A combcsontja rommá tört, összecsúszott és nem mostanában. Valószínüleg nem menthető, de erről majd még egy orvossal konzultálok.
Ami pozitív: FIV és FeLV negatív. Fájdalma a jelek szerint nincs. Kedves, szelíd, jó étvágyú. Elképesztő mennyiséget képes eltüntetni igen rövid idő alatt a pulykapapiból.
Szerintem már javult az általános állapota.
Andi lett a neve.

2011. december 14., szerda

Happy end - Farkinca

Farkinca neve már Ördögmalmi Farkatlan Frigyes, azaz Fricike :-)





"Fricike lassan egy hónapja él velünk és remekül beilleszkedett, megszokta a hangokat, szagokat és már egyáltalán nem félős. Ha leülünk TVzni, vagy számítógépezni, akkor azonnal az ölünkben terem és nem lehet nem simogatni... :))
Éjszaka természetesen velünk alszik az ágyban és nagyon jó cica. Hétvégén amikor kicsit később kelünk akkor sem tépi a takarót, hogy adjatok enni, hanem szépen csendben kivárja, hogy felkeljünk. Viszont amint elkezdünk mozgolódni, akkor azonnal éhen akar halni... :))
Hétközben amikor dolgozunk egész nap alszik és amikor megérkezünk szalad elénk, hogy üdvözöljön. Nagyon szeretjük, egy igazi kis cicatündérke!!!
Az almot továbbra is szépen használja, kajával nincs gond, mindent megeszik szépen.
Van sok játéka, a legjobban az IKEÁban vásárolt plüsspatkánnyal szeret játszani, les rá, ráugrik, megnyomorgatja, eldobja és kezdődik minden előről... :))
Nagyon örülünk, hogy Őt választottuk, tényleg tökéletes kiscica!!! :))
Üdv: Györgyi"

Köszönjük, Györgyi!