Eszterke - teli pocakkal

Mindig meghatódok ezen a kis koboldon.
És azon, aki ennyire küzd érte.

Nem panasznak szánom

csak nem értem az embereket.
Elég gyakran hívnak fel azzal, hogy találtak egy macskát és látták hogy én tíznél több gazdikeresőt hirdetek. Fogadjam már be, hiszen a tizensok mellé eggyel több nem számít. A hívó ugyebár a 0-2 állata mellé nem tudja befogadni. Meg egyébként is dolgozik. És lakásban lakik. Én meg nyilván arannyal és drágakővel teli barlangban, mint Smaug.
Az örökbefogadóinknak eszébe  jut megkérdezni, miből csináljuk a macskamentést. Akik ránk akarják bízni az állatot, azokat 90%-ban nem érdekli. A legtöbb esetben még csak nem is érdeklődnek felőle.
Nem szoktam kimutatásokat gyártani, mert a lényegen nem változtat. Ma kigyűjtöttem, hogy Lucky eddigi állatorvosi költsége 114.285,-. Gyógyszerek, kaja nélkül. És a januárban esedékes fogászkodás nélkül.
Aki megtalálta és segítséget kért neki, a telefont nem emelte fel azóta hogy megkérdezze mi van vele.
Gondolom elégedett magával. Megmentett egy macskát.

Örökbefogadási szerződés

 

Mely létrejött egyrészről

Név: (állatvédő magánszemély)

Cím: 

Telefonszám:

E-mail:  

Valamint

Név:                            (továbbiakban: Örökbefogadó)

Cím: 

Állattartás címe:        

E-mail:

Telefonszám:

az alábbi feltételekkel:

Alulírott, Örökbefogadó a mai napon örökbe fogadom,

Az állat: kutya/ macska/ egyéb

Neve örökbeadáskor : Sebaj Tóbiás                                                           Fajta: európai rövidszőrű

Született: kb. 2006.                                                                                           Ivar: kandúr

Származás: közterület                                                                                     Szín: cirmos fehér

Ivartalanított

Jellegzetességek, különös ismertetőjelek : jobb hátsó lába csonkolt

Tartással, viselkedéssel kapcsolatos egyéb megjegyzések, tanácsok: Parazitamentes, első kombinált oltását megkapta, étvágya, emésztése jó.

Antiszociális. Naphosszat a dobozában ül, közeledésre kitámad. A szocializálása minimum hónapokba fog telni, de ölbemacska valószínűleg sose lesz belőle.

Más állatokhoz való viszonya jelenleg nem ismert.

A csonkja további orvosi beavatkozást igényel, amit az általános állapota lehetővé teszi.

Kijelentem, hogy a 18 éves életkort betöltöttem, az adataim a személyi igazolványom alapján lettek kitöltve.

A szerződéssel  együtt az állat oltási könyvét átvettem.

·         Örökbefogadó kijelenti, hogy az állatot saját részre, társállatként fogadja örökbe és a fent megadott címen fogja tartani. Örökbefogadó vállalja, hogy nem válik meg az állattól, másik személy részére át nem adja (sem ingyen, sem ellenszolgáltatásért), ha bármely ok miatt az állatot nem tudja tovább tartani, az utcára ki nem rakja, menhelyre, sintértelepre be nem adja, hanem ellenszolgáltatás nélkül, az intézkedésre kellő időt (legalább 1 hónap) hagyva, előzetesen egyeztetett időpontban  az érvényes kombinált oltással rendelkező macskát  visszajuttatja az örökbeadónak.

·         Örökbefogadó hozzájárul ahhoz és egyben lehetőséget biztosít arra, hogy az Örökbeadó –  annak érdekében, hogy szükség esetén az állattartás helyszínén győződhessen meg az állat tartásának, ellátásának megfelelőségéről – felkereshesse az állatot.

·          Az Örökbeadó ismeretei szerint (amennyiben az állat lent közölt adatai között másképpen nem szerepel) az állatot egészséges állapotban adja át, nem vállal felelősséget a későbbiekben bekövetkező változásokért, az esetlegesen későbbiek során kialakuló betegségekért.

·         Az Örökbefogadó tudomásul veszi, hogy az időközben esetlegesen felmerült orvosi költségeket, beadott oltások árait az Örökbeadó nem téríti meg.

• Az Örökbeadó vállalja, hogy az állat csonkjának orvosi ellátását saját költségére, saját orvosánál az örökbeadást követő fél éven belül elvégezteti, amennyiben az állat általános, elsősorban mentális állapota ezt lehetővé teszi. Amennyiben erre a megjelölt időtartamon belül nincs lehetőség, a beavatkozás elvégeztetése és költsége Örökbefogadót terheli

Az Örökbefogadó tudomásul veszi, hogy  az Örökbeadó  a macskát lakásban tartásra adja örökbe. Kertesházba kizárólag és csakis akkor, ha a macska a házon belül a családdal együtt élhet, ahonnan – amennyiben azt az állat igényli -  kellő körültekintés mellett járhat ki. 

• Örökbefogadó vállalja, hogy a mindenkori hatályos állatvédelmi törvényeknek megfelelően tartja az állatot. Rendszeres orvosi ellátást biztosít az állatnak, olttatja, gondoskodik az állat  védelméről a külső és belső élősködők (pl. bolha, kullancs, bélféreg) ellen. A természetes ill. nem természetes körülmények közötti (baleset, betegség) elhalálozásáról értesíti az Örökbeadót.

·          Az Örökbefogadó vállalja, hogy az állaton euthanáziát nem hajtat végre, ha annak élete megmenthető vagy fájdalommentesen meghosszabbítható. Az euthanáziát, - ha az szükséges -, kizárólag az Örökbeadóval történt egyeztetés után végezteti el.

• Az Örökbefogadó vállalja, hogy a fenti elérhetőségei megváltozásáról bizonyításra alkalmas módon 8 napon belül értesíti az Örökbeadót. Egyúttal kijelenti, hogy Örökbeadó számára  elérhető lesz, az állat hogyléte felöli érdeklődésre (mail, telefon, stb.) válaszol, a megkeresésre reagál. Amennyiben a kapcsolattartást  megtagadja örökbeadónak joga van az állatot visszavenni feltétel és ellenszolgáltatás nélkül.

·         Amennyiben a fenti állatot az örökbefogadó nem megfelelően tartja, elhanyagolja, rosszul bánik vele, az örökbeadónak joga van a állatot visszavenni feltétel és ellenszolgáltatás nélkül;  valamint amennyiben állatkínzást vagy törvénytelenséget tapasztal, úgy Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény értelmében a szakhatóságoknál feljelentést tenni.

Elolvastam, megértettem és magamra ill. az Örökbeadóra nézve kötelező érvénnyel elfogadom az Örökbeadási Szerződést.  Amennyiben a jelen szerződésben foglaltakat nem tartom be, vagy az Örökbeadó úgy ítéli meg, hogy az állat tartási körülményei nem megfelelőek, a szerződés érvényét veszti és az Örökbeadónak jogában áll az örökbefogadott állatot visszavenni. Ebben az esetben kérésére az állatot haladéktalanul visszaszolgáltatom.

Kelt:  2012…………..……………..

..........................................................                                    ..........................................................

            Örökbefogadó                                                                                             Örökbeadó

Szerintem semmi olyasmit nem tartalmaz a szerződés, amit egy állatot szerető, róla felelősen gondoskodni szándékozó ember ne tartana természetesnek. 

Mégis sokan felszívódnak ha meglátják. Holott előtte minden pontját érintjük és szóban elfogadják. Ilyenkor hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az illető megígérte de betartani esze ágában sem volt. Ezért nem hajlandó írásban is rögzíteni a szóbeli ígéreteket.

Tobiért tolongás volt. Kérték, követelték, fenyegettek érte. A fenti szerződéssel örökbefogadni azonban nem akaródzik.

Akik őt akarták, az egyik mondatukban állatkínzónak neveztek amiért bezárom, a másik mondatukban arról biztosítottak hogy lakásban tartanák. Csúnya gondolataim vannak. Csak nem ők is ... ?

A macskamentés móka, dal, kacagás

És egyesek szerint nagyon jó üzlet. Mármint nem azok szerint, akik ténylegesen mentenek. Nekik rámegy ingük-gatyájuk.

A fenti segítségkérés következtében került hozzánk Sebaj Tóbiás. És amióta ezt a korábbi etetője megtudta, azóta nincs nyugtom. A fejébe vette, hogy vissza akarja kapni Tobit és e cél érdekében mindenre képes. Napok óta több ismerőse hívogat, kér, magyaráz, rágalmaz, sérteget, fenyeget.
Voltam már arrogáns, agresszív, ijesztő, állatkínzó, elmebeteg, meg csak a jó ég tudja mi nem.
Bizalmasan elárulták neki, hogy én egy csomó pénzt fogok keresni Tobin. Miközben talán már meg is öltem.
Milyen jogon zártam be azt a szabadságra született macskát? Engem kéne bezárni, de előbb cementeszsákot húzni a fejemre.
Beszéltek a rendőrséggel és el fogják vinni tőlem a macskát.
Az mondjuk szép kis baleset lenne, amint az Állatvédőrség által rám bízott macskát a rendőrség elkobozza és bevágja az Illatosra. Tobi szocializációját biztos jól szolgálná.

Persze ezek az érdeklődők mind azzal kezdik, hogy be szeretné fogadni a macskát. Aki egyenlőre nem keres gazdát, mivel nem alkalmas arra, hogy egy lakásban éljen.
Majd a lelkes befogadó kioszt, hogy bűn bezárni hiszen szabadságra született.
Gondolom a befogadás azt jelentené, hogy elereszti ahonnan menteni kellett. Hiszen szabadnak született.
Ivarosan. Hiszen ivarosnak született.
Csak azt nem tudom, hogy kívánja visszanöveszteni a hiányzó lábát. Hiszen négylábúnak született.

Lehetőségek

Mickey elaltattatása miatt kaptam szemrehányásokat burkoltan és nyíltan is. Nem lepett meg. Nehéz és megosztó probléma ez.
Hát nézzük milyen lehetőségek voltak:

1. A szituáció ugye az volt, hogy az ivartalanításhoz elaltatott macskától vért vettek tesztelni. És a teszt pozitív lett.
A.:
Sírva, zokogva, káromkodva azt mondtam, hogy altassák el. Ez Mickeynek semmilyen fájdalmat, traumát nem jelentett. Igaz, esélyt sem.
B.:
Mondhattam volna, hogy ivartalanítsák azért. Elhelyezzük elkülönítve és elkezdjük ezerrel hirdetni. Mondjuk kap egy hetet. A végtelenségig nem várhatunk. Már csak azért sem, mert minden óvatosság mellett fennáll az esély, hogy átvisszük a fertőzést a másik 25 macska valamelyikére vagy többükre akár. Ismerjük a helyzetet. Több macskánk évek óta vár gazdára. Így egy hét múlva bedobozolhattam volna Mickey-t és vihettem volna elaltatni. Neki trauma. Hogy nekünk mit jelentett volna, azt hagyjuk is.

2. Meg is előzhettem volna az egész dilemma kialakulását.
A.:
Nem teszteltetem, csak ivartalaníttatom és így keresek neki gazdát. Bár én tudok a veszélyről, de nem kell azt bolygatni. Amiről nem beszélünk az nincs. Ha meg már elvitték, mi közöm hozzá hogy a gazdi többi macskáját megfertőzi.
B.:
Nem is ivartalaníttatom. Meghirdetem gyorsan, aki kapja marja. Mi közöm hozzá, ha ivarosan kijár. Vagy éppen befogják brit tenyészkandúrnak. Én megmentettem és ez a lényeg. Jótett kipipálva, lehet menni a FB-ra ujjongani.

Szerencsés macskák

Baba és Manyika múlt vasárnap helyet kapott volna egy Ausztriába induló társasútra. Negyven valahány macskát vittek ki ottani állatvédőkhöz. Voltak köztük pár napos cumisok, frissiben befogottak, előző nap oltottak, az Illatosról akkor kihozottak. Aligha volt bármelyiknek útlevele, mikrochipje.
Nem adtam a kicsiket, mert féltem, hogy összeszednek valami fertőzést. Sajnos azóta már tudjuk, hogy a fertőzés bennük volt.
A kijutott macskáknak hihetetlen szerencséjük volt. Ha elengedem a kicsiket, mostanra vajon hányan halottak vagy haldokolnak parvoban?
Mert a karantén a fertőződés után szart se ér.
És egyszer a szerencse is elfogy. Akkor majd maradnak a könnyek.
És a lelkiismeretfurdalás.
Meg a felelősség.
Már ha megértik.

1 %

Többen kérdezték, hogy nekünk fel lehet-e ajánlani az 1%-ukat.
Mi magánszemélyként mentjük a macskákat.
Ha valaki kifejezetten minket szeretne támogatni, köszönettel fogadjuk. Kajával, alommal, hirdetésel, gazdával és esetleg pénzzel tudja segíteni a munkánkat. Az SZJA 1%-ának gyüjtésére azonban nem vagyunk jogosultak.
Aki ezzel tudja segíteni a macskamentést, az kérem rendelkezzen a javukra:

Alapítvány a macskákért
Adószámuk: 18011476-1-41

Az ivartalanítások árának 50%-ával támogatnak. És nem csak minket, hanem számtalan macskamentő magánembert és kis jövedelmű gazdit. Nem csak beszélnek róla, hanem tényleg segítenek.
Ivartalanítás nélkül nincs hatékony állatvédelem. Nagyon nagy szükség van a segítségükre.

Ivették

Kedden este hívott kétségbeesetten egy ismerős, hogy segítséget kérjen egy szoptatós mamának és pár napos babáinak. A 40 fokos hőségben egy dobozban az utcán voltak. Közvetlen életveszélyben.
Mivel mi már a telinél is telibb voltunk macskákkal, így gyorsan megszórtam a netet segítségkéréssel, ő meg tovább próbálkozott telefonon.
Tudtuk, hogy mindenkinek még a fülén is macska lóg és nem sok jóra számíthatunk. De arra, amilyen tanácsot kaptunk nem számítottunk.
Egy nemrég bejegyzett, a sajtóban elég gyakran akciózó szervezet azt tanácsolta, hogy vigye be a Lehel úti állatkórházba a kiscsaládot és felejtse ott őket. Sajátos elképzelés az állatmentésről. Felelősnek nem nevezném.
Kaptunk még néhány életszerűtlen felajánlást az ország távoli településeiről. Végül nálunk kötöttek ki. Már ki sem merem számolni hányadiknak.

A mami persze zavarodott, de teljesen szelíd, kedves. És samponillatú. A szőrében még látszik a bolhanyakörv helye.
No comment.

Mikrochip

Vagy egy hete kitapintottam Béla bal lapockája felett egy kis csomót a bőre alatt. Azóta idegeltem magam vele. Naponta ellenőríztem. Ott volt. Nem nőtt, nem fájt. De el se múlt. Eldöntöttem, hogy szombat reggel őt is elviszem a dokihoz. (Manci oltást kap.)
Ma reggel reggel jöttem rá mi az a csomó :-)

Többet a mikrochipről: http://m-a-x.hu/

Azok az áldott jószívű etetőnénik

Hogy a ménkű csapna beléjük.

Csapdázás előtt ki kell deríteni, hogy az adott területen eteti-e valaki a macskákat. Ha igen, beszélni kell vele. Meg kell győzni arról, hogy a macseknak jót akarunk és rá kell venni hogy segítsen. Azzal, hogy a megbeszélt időben 1-2 napig nem etet. Jóllakott macskát ugyanis igen nehéz becsalni a csapdába.
Etető meggyőzve. Látszólag. Aztán a tervezett csapdázás előtt pár órával dugig zabáltatja a macskákat.
Mert sajnálja szegényt, hogy mit fog érezni mikor rácsukódik a csapda.
Mert lázasan, betegen, félig kifolyt szemmel bizonyára kurva jól érzi magát!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!

Nevenincs

Pedig van. Csak babonából nem mondom ki a varratszedésig.
Tegnap hoztuk ki az Illatosról. Ma délelőtt sürgősséggel kellett műteni olyan durva méhgyulladása volt. Egyenlőre csak reménykedünk, hogy őt nem meghalni hoztuk ki ellentétben Jófiúval és Izékével.

Folyt belőle a genny, de ez egyetlen ottani orvosnak sem tünt fel.
Miért is tűnt volna fel? A Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepének hivatalos honlapja ebtelep.hu. Ott sincs egy szó sem a macskákról. A kutyákat már úgy-ahogy fényképezik, felteszik róluk az információkat. Részben hogy az elveszetteket legyen esélyük megtalálni a gazdáiknak, részben hogy gazdára találjanak. A macskák mintha nem is léteznének.
Mintha szégyellni kéne őket.
Pedig az a szégyen ahogy bánnak velük.

Leltár

Cikk, Cakk, Kuksi, Gina, Matyi, Szörcsi, Mörcsi, Dolly, Vöri mami, Kék mami (Jázmin), Zara, Fekete lány, Gizi, Retro, Pihe, Azur, Bóbita, Zöld, KisTrixi, Vivike, Rőtfarkú Erik, Juli, Grace Kelly, Arwen, Viktória, Kati, Lilla, Panni, Manci, Samu, Iza, Bella, Csongor, Hetti, Kistehén, Borika, Melinda, Erik, Stella.
2010-ben őket ivartalaníttattuk az Alapítvány a macskákért anyagi támogatásával.
Többségük azóta szerető gazdára is talált.
Az Alapítvány támogatása nélkül ez nem ment volna.
Ahhoz, hogy idén és a jövőben is tudjon segíteni a rászorulóknak, az Alapítványnak is támogatásra van szüksége.
Pontosan 1 %-ra.

Foltos

Foltos a tesóival ősszel elvetődött egy nénihez aki megszánta és enni adott nekik. Próbáltuk bejuttatni őket menhelyre, de reménytelen.
Minap a néni felhívott, hogy nagy a baj. Mondjak valakit, aki odamegy, elaltatja és elviszi az egyik cicát, mert szerencsétlen már járni se tud. Csak vonszolja magát és egyre fogy. Persze ilyet nem tudtam mondani, így elvittem a cicát az orvosunkhoz.
A cica tényleg nincs jól. Combnyaktöréssel én se lennék jól. Keresztszalag szakadása is van. Nem csoda, hogy szerencsétlen vonszolta magát. Műtétre és nyugodt helyre van szüksége. Nekünk egyikre se volt most kapacitásunk, de szerencsére a Noé el tudta vállalni. Marcipán lett az új neve. Szombaton elvittem, hétfőn már az orvosuknál is járt. Ha minden összejön ma műtik.
Foltos hatalmas esélyt kapott. Köszönjük.

Hülyén halok meg

Segíteni próbálok egy néninek. Télen odavetődött hozzá 3 macska. Megsajnálta őket, enni adott, kuckót csinált a teraszon. Aztán segítséget kért tőlem.
Valamiért abban a hitben volt, hogy afféle állam által fizetett állatvédő vagyok. Majd én pikk-pakk elhelyezem a macsekokat, addig is hordom nekik a kaját, féreghajtót. Merthogy az a dolgom.
Sajnos hiába hirdettük, félvad cicákért nincs tolongás. Megpróbáltam bejuttatni őket egy országos állatvédő szervezet kerületi menhelyére.
Feltétel: olttassam be a macskákat és adjak velük adományt. Majd nekiállt felsorolni, milyen költségekkel jár a macskamentés. Ha nem mondja, hülyén halok meg!
Az a legszebb, hogy örökbefogadáskor a gazdiktól ugyanilyen címen kérnek adományt.
És ha 1 év alatt nem talál gazdára egy állat, vagy költséges betegsége lesz, akkor lealtatják.
Az ő munkabére a költségek közt szerepel. A miénk meg a bevételi oldalon.

Legközelebb adományt kérek az Illatostól, ha kihozunk egy macskát.

Alapítvány a macskákért

Többször írtam már az ivartalanítás fontosságáról. E nélkül állatvédelemről beszélni értelmetlen.
Mi sajnos oda jutottunk, hogy nem adunk ki a kezünkből ivaros macskát. A kicsikkel megvárjuk amíg műthetőek lesznek. Hiába az ivartalanítási kötelezettség, ha nem tartják be.
Most gyűjtöm ki a levelezésemből. 2010-ben kb 40 macskát ivartalaníttattunk az Alapítvány segítségével. Nélkülük nem tudnánk csinálni.
Aki nekik segít, az a macskáknak segít!
Igen, az 1 %-ról beszélek.
Adószámuk: 18011476-1-41
Mert megérdemlik :-)

Boldog születésnapot, de az sem baj, ha megdöglesz...

Ezt a hozzászólást az utolsó szóközig másoltam a Futrinka Egyesület Tacskó Fajtamentő Csoportjának blogjáról.
Egyrészt minden szavával egyetértek.
Másrészt, hátha itt talál segítségre Fidó bácsi.

"Nehéz indulatmentesen írni, nehéz megőrizni a diplomatikusságomat annak érdekében, hogy ne egy átkozódó-szitkozódó post szülessen.

Boldog születésnapot, Fidó bácsi!

Tulajdonképpen ennek egy szép bejegyzésnek kellene lenni. 12 év egy kutya életében már kornak számít, s bár a tacskók szerencsére tendenciózusan tovább élnek, sokan örülnénk annak, ha a sajátjaink még ennyi évesen is mellettünk lehetnének. 12 év eltelt valahol, valahogy. Fidó bácsi életében is. Biztosan voltak szép és kevésbé szép élményei, de egy dolog mindenképpen megadatott neki: a gazdás élet.

Gondolom, hogy Fidó bácsi már úgy sejtette: családban töltheti el idős napjait, megkopott látását és hallását a gazda szeme és füle pótolja majd, hogy együtt, mint ahogy régen tették, élhessék át azokat a napokat, amelyek már Fidó bácsi számára jelentenek kihívást. Nem kért ő semmit, csak egy kis meleg kuckót, ételt, simogatást, aprócska figyelmet, de töredékét annak, amit fiatal, életerős időszakában. Megelégedett volna azzal is, ha csak úgy megtűrik, azt sem bánta volna, ha a feladatra vagy akármire, amire neki kellett korábban megfelelni, új kutyát hoznak a házhoz. A háta mögött 12 év bölcsességével hitt az emberekben, s különösen hitt a saját gazdáiban.

Hiba volt.

Fidó bácsi néhány nappal a 12. születésnapja előtt az Illatos úton landolt. Az Illatos úton, ami a közvélekedéssel ellentétben nem menhely, hanem a főváros gyepmesteri telepe. Ahová a belterületen befogott kutyák kerülnek két hetes hatósági megfigyelésre, s közben várják, hogy gazdájuk lélekszakadva rohanjon értük. Ők ott kennelben vannak, számukra idegen környezetben, ahol tapintható a félelem és a feszültség. A két hét után, ha a gazdi nem került elő, a kutyák értékesíthetők vagy életüket kiolthatják. Egyikük sincs biztonságban, csak ha már kinn van. Egy leadott kutya esetében a két hét sincs védőernyőként, hiszen a leadott státusz azt igazolja, hogy a gondos gazda oltási könyvvel együtt vált meg az állatától, legalizálva az Állatvédelmi Törvény el nem hagyhatóságra vonatkozó passzusait, hiszen nem elhagyta, hanem másik szervezet, jelen esetben a gyepmesteri telep, mint jogi személy gondozásába adta őt. Más kérdés, hogy ő miért teheti meg ezt a tranzakciót anélkül, hogy az egyébként nyár óta hatályban lévő, a tulajdonosváltáshoz előírt chipezési kötelezettségének eleget tenne vagy legalább megfizetné azt. Egyáltalán - soha nem fogom tudni feldolgozni - mi ez a leadás? Ilyet lehet? És utána akár már azzal a lendülettel egy másik kutyával hazasétálni?

Persze Fidó bácsit a kérdéseim nem nyugtatják meg, őt valószínűleg nem ilyen kérdések foglalkoztatják mostanában. Nem is a születésnapi partijára készül. Csak nem érti, hogy történhetett, ami történt. 12 év után leadták. Nem próbáltak meg számára segítséget kérni, esetleg a családban elhelyezni vagy csak úgy, mint korábban tették: megtartani, hanem elautóztak az Illatos útig, átadták az oltási könyvét és őt, kidobták. Mindegy is, hogy a születésnapja előtt vagy Karácsony előtt, vagy a hétvége előtt vagy csak egy sima hétköznapon. Gyakorlatilag úgy ítélték halálra, hogy az ő kezük tiszta maradt.

Hosszú hetek óta folyamatos teltház van az Illatos úton. Helyhiány esetén, hogy az újakat fogadni lehessen, altatnak. Lehet ezt titkolni, misztikus ködbe burkolni, de ettől még tény. Nem rózsaszín ugyan, de az. Az altatási listára a jogilag tiszta, tehát a hatósági megfigyelési időn túli és a leadott kutyák kerülhetnek fel, ha az ott dolgozók racionális döntéseket hoznak - és nem kétlem, hogy nekik is nehéz ez a döntés - akkor olyanoktól búcsúznak a hideg kennelek között, akik idősek, betegek vagy egyéb okok miatt problémásak. Fidó bácsi, a maga 12 évével és hályogos szemével, öreges értetlenkedésével kis eséllyel tudta volna ezt elkerülni. A gazdái pedig - efelől nincs kétségem - tudták ezt. De az már nem az ő döntésük, az már az új tulajdonos, az Illatos út döntése. Ők nyugodtan ülhetnek a vasárnapi ebédhez, hiszen Fidó elhelyezéséről - a maguk módján - gondoskodtak.

Boldog születésnapot, de az sem baj, ha megdöglesz! Náluk bizonyára így szokás egymásnak minden jót kívánni az ünnepen. Nálunk nem ez a szokás járja. Mi tiszteljük a kort, nem csak emberben, hanem kutyában is. Fidó bácsi hozzánk költözött. Szerencséje volt, mert egy nem tervezett Illatos úti látogatáson derült fény arra, hogy egyáltalán ott van. Azonnal csomagolhatott. De most is kennelbe került, mert más megoldást nem találtunk. Ő valószínűleg nem nagyon érzékeli egyelőre a különbséget kennel és kennel között, csak azt tudja, hogy nem otthon van. Mi viszont már tudjuk, hogy lesz otthona. Kell, hogy legyen, hiszen 12 évig hűségesen szolgálta az embert, öreg korára kitől mástól számíthana segítségre?

Boldog születésnapot, Fidó bácsi! Remélem, hogy ajándékként egy új családot, vagy legalább egy ideiglenes befogadót tudunk neked adni, hogy megértsd: a mi kennelünk csak átmeneti és élet, boldog élet jön utána.

Ha bárki szeretné örökbefogadni vagy legalább a hideg időszakra ideiglenes befogadója lenne, jelentkezzen az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Oltásairól, parazitamentesítéséről, orvosi kivizsgálásáról, szükség esetén élelmezéséről mi gondoskodunk, illetve ha a kivizsgálások alapján az egészségi állapota kielégítő, akkor az ivartalanításáról is. Csak az otthona nem tudunk lenni... "

Magyarország, 2010.

Szakadjon rá az ég

arra az aljas rohadékra akinél ezek a kicsik születtek.
Képes volt bedobálni őket egy kertbe. Csoda, hogy megérték a reggelt.

Segítsünk a gólyáknak

Fotó: Nagy Károly INNEN

Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon - kérjük, Ön is segítsen!
MME (2010/08/24)

Amint arról korábban beszámoltunk, a május-júniusi hideg és esős időjárás miatt, az idén a fehér gólyák költésének sikeressége jelentősen elmarad az átlagos években tapasztaltaktól. Ennél nagyobb is lehet azonban a baj, mivel sok gólya az első fészekalj pusztulása után pótköltésbe kezdett, és ezek megkésett fiókái túl fiatalok ahhoz, hogy a szülőkkel elhagyják a fészket a napokban kezdődő vonuláson.
Ezért könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak! Ennek mértéke az Ön segítségével a következő hetekben derül ki.

A problémát az okozza, hogy a pótlásként lerakott tojásokból kikelő fiókák akár egy hónapot is meghaladó késésben lehetnek. Olyan fészekről is érkezett információ, ahol a fiatalok még nem is röpképesek! Ugyanakkor a hazai fehér gólya állomány a sokéves adatok alapján az elkövetkező két hétben elvonul az országból, és ilyen helyzetben a szülők többnyire magukra hagyják a gyámoltalan fiókákat.

Ez a látszólag kegyetlen és értelmetlen viselkedés valójában a faj túlélését szolgálja. A szülők tudják, hogy a nem kellően felkészült (beteg, sérült, az időből kicsúszó) fiókáknak nincs esélye megérni a következő tavaszt és szaporodni - míg az öreg madaraknak igen. Ezért a gólyáknak sem éri meg a további energiabefektetést az időn túli fiókák etetése, mivel eközben a saját túlélési esélyeik is napról-napra romlanak.

Az elkövetkező napok és hetek a legkritikusabbak
Legnehezebb helyzetben a fészket elhagyni nem tudó röpképtelen fiókák vannak, ők emberi beavatkozás nélkül két-három nap alatt éhen halnak. Szerencsére ezek a madarak lehetnek kisebb számban, a többségük kisebb-nagyobb mértékben már tud repülni, ezért le tudnak siklani a fészekről a közeli táplálkozásra alkalmas területekre (rétek, kaszálók, tarlók, árokpartok vagy akár a települési füves járdaszegélyek).

Mit tehetünk az itthon maradó fiókákért?
A legfontosabb, hogy figyeljük a még lakott gólyafészkeket, különösen akkor, ha egyértelműen röpképtelen fiókák vannak benne. Szerencsés esetben ezeket még etetik a szülők, ha azonban már nem, akkor azonnal értesítsük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság őreit (ebben a következő fejezet segíti).

Némileg jobb helyzetben vannak a repülős fiókák, mert ők képesek lehetnek elegendő táplálékot gyűjteni maguknak. Ezeket az állatokat is érdemes szemmel tartani, figyelni, hogy nem gyengülnek-e le. Ennek a legbiztosabb jele, ha a közeledő embert látva csak ugrálva-verdesve menekülnek, mivel az éhezéstől már nem tudnak szárnyra kapni. Az ilyen madarakról is értesítsük a nemzeti parki őröket.

Hol jelenthetjük be a problémás gólyákat?
Magyarországon a madármenés feladatát több intézmény: állatkertek, nemzeti parkok, civil szervezetek látják el (részletek >>). A magukra maradt gólyafiókák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, illetve ők a fészekből történő mentést is el tudják intézni. Kérjük, mielőbb jelentsék az ilyen eseteket!

A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhat. A gyors kapcsolatfelvétel érdekében kigyűjtöttük az egyes igazgatóságok központi elérhetőségeit, illetve a dőlt betűs névre kattintva Ön ezek "Kapcsolat" oldalára juthat:

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 48/506-000
fax: 48/506-001
e-mail: info.anp@t-online.hu

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 87/555-260
fax: 87/555-261
e-mail: bfnp@bfnp.kvvm.hu

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 36/411-581
ügyeleti telefon: 30/861-3808
fax: 36/412-791
e-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 72/517-200
fax: 72/517-229
e-mail: dunadrava@ddnp.kvvm.hu, zoldpontpecs@ddnp.kvvm.hu

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 1/391-4610
fax: 1/200-1168
e-mail: dinpi@dinpi.hu

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 99/537-620, 99/537-622
fax: 99/537-621
e-mail: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 52/529-920

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 76/482-611
fax: 76/481-074
e-mail: mailknp@knp.hu, titkarsag@knp.hu

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 66/313-855
fax: 66/311-658
e-mail: kmnp@kmnp.hu

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
tel.: 94/548-036
fax.: 94/428-791
e-mail: orseginp@onp.kvvm.hu

Mi történik a mentet madarakkal?
A gólyafiókák az állatkerti és egyéb mentőhelyeken megfelelő táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet (hidegtűrőbbek, mint a dél-afrikai mérsékelt övi pingvinek!). Jövő tavasszal aztán ezeket az állatokat el lehet engedni, így nem vesznek el a sebezhető állomány számára, amit a nemzeti parki őrszolgálat, a madármentő állomások és a lakosság segítségének köszönhetően saját fiókákkal tudnak erősíteni.
Forrás: http://www.golya.mme.hu/

Jancsika

Hajnal van.
Arra próbálok rávenni egy kiscicát, hogy egyen. Hogy kűzdjön az életéért.
Kicsi teste csont és bőr. Vérét kiszívták a bolhák.
Mivel lehet meggyőzni ezt a végtelenül elgyötört kicsíny állatot arról, hogy érdemes élnie? Hiszen eddig csupa szenvedés volt a sorsa.
Kérlek, kűzdj!

P.S.:
Jancsika ma reggel 1/2 8 után pár perccel meghalt.
Csodák nincsenek.

Gyűlölöm ezt

Kép INNEN.

Már össze se merem számolni, hány mentett macskánk van éppen. Már tényleg erőnk végén vagyunk. Anyagilag, fizikailag, lelkileg is. Normális, felelős gazdik meg sehol. Tegnap egyet örökbefogadtak, de lett helyette kettő.
Ma Móni az Illatosra ment. Van ott egy szoptatós mamacica. 5 kölyke volt, mára 3 él. Ők is alig. A mama depressziós, nem gondozza őket. Nem csodálom.
Lenne egy ismerős, aki befogadná a családot. De így a kicsik nem maradhatnak a mamánál, hiszen meghalnának.
Azt mondtam, hogy el kéne altatni a kicsiket.
Gyűlölöm, hogy ezt mondtam.
Gyűlölöm azokat a felelőtlen, ostoba, önző embereket akik miatt ezt mondtam.

P.S.:
Móni természetesen hazavitte a kicsiket. Biztos voltam benne, hogy ezt teszi.
Délután elvittük őket orvoshoz. Több mint egy hetesek, a szemük már nyitva. De akkorák mintha 2-3 naposak lennének. Nem sokat lehet tenni. Vagy esznek és fejlődnek, vagy meghalnak.
Az egyik éjjel 11 előtt valamivel meghalt :-(