"Nem a maga egyik macskája van elütve a boltnál?"

Erre a kérdésre ébredni a délutáni alvásból még akkor is sokkoló, ha biztosan tudom hogy NEM.
Persze hogy rohantam a bolthoz. Egy parkoló autó alól első szóra elő is jött egy sérült lábú, reszkető cica. Olyan szelíd, hogy kézben vittem haza. Remegett, de dorombolt. És a balhátsó lába igen furán állt. Így a péntek délutánt mézes mázazás és tortasütés helyett az állatorvosnál töltöttem.
Megvizsgálták, kapott infúziót, bódításban vettek vért tesztekhez és megröntgenezték a lábát.
A macsek csontsovány, kiszáradt. A combcsontja rommá tört, összecsúszott és nem mostanában. Valószínüleg nem menthető, de erről majd még egy orvossal konzultálok.
Ami pozitív: FIV és FeLV negatív. Fájdalma a jelek szerint nincs. Kedves, szelíd, jó étvágyú. Elképesztő mennyiséget képes eltüntetni igen rövid idő alatt a pulykapapiból.
Szerintem már javult az általános állapota.
Andi lett a neve.