Tegnap este volt a netboardon ez a segítségkérés. Móni barátnőmmel megbeszéltük, hogy szerez kedvezményt az ivartalanításhoz, összedobjuk ami kell és elhozzuk a cicát. Reggel bedobtam a hordozót a kocsiba, napközben hívtam a lányt aki feltette a kérést. Este elmentem a cicáért. És ott volt, gyönyörű, ápolt, kedves, nagy hassal. Ahogy hívtam, jött, bújt. Felvettem, megtapogattam a hasát, valahogy fura volt. Aztán megtapogattam máshol is. Többször is, mert nem hittem a kezemnek. Tényleg nagyon kedves cica. Dorombolva tűrte, hogy a mogyoróit taperoljam :-)
Azért hazahoztam, mert ott nem nézték jó szemmel. De legalább nem kell félnem, hogy holnapra lebabázik a spájzba.
4 megjegyzés:
khm.... én is meg szoktam "mogyorózni" a Nagyi Fricijét hátulról orvul néha, mikor nem számít rá... ezt azért teszem, mert olyan utálatos természete van, hogy nem hagy semmit, se simi, se semmi, hát így ez jut nekem ... ;-) de, azért nem vagyok perverz nem kell azt hinni... a sztori pedig tetszik :-)
-és a lány látott már pőrén férfit ?
Vagy a cicón kezd tanulni, mert akkor nagy bajba kerül !
A lány kutyás, más méretekhez van szokva :-) Azt hitte, még a tüzeléstől duzzadt a pérája.
Ráadásul a cicával este szokott találkozni, sötétben. Én is azért taperoltam, mert nem láttam. És azért többször, mert bizonytalan voltam. Mert én meg töketlenített kandúrokhoz szoktam. Először nem is tudtam, mi került a kezembe :-)
Nagyon tetszett ez a sztori! :))))
Juhizs: mi meg a párom nővére kutyusának szoktuk viccből megcsípni a mogyoróit... :)
Megjegyzés küldése