2009. december 24., csütörtök
2009. december 22., kedd
Téli séta
Nyú-C naponta többször kimerészkedik pár percre, de Zizike nagy ívben kerüli az ajtót mióta leesett a hó. Béla többször próbált kilógni, gondoltam megmutatom neki a havat testközelből.
2009. december 21., hétfő
2009. december 17., csütörtök
Emma otthonra lelt

Utolsó nap, utolsó kép nálunk.
Emmácska nem volt egyszerű eset. Ugyan az áttörés óta rohamosan nyílt meg és lett egyre nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. De voltak megriadások, kisebb visszaesések. Nem kockáztathattunk. Éppen ezért nagyon válogattunk a gazdijelöltek közül. Szerencsére volt kiből. Egy ilyen gyönyörű vörös-cirmos cicára nagyon sokan jelentkeznek. Persze az érdeklődők zöme nem olvassa el a hirdetés szövegét. Ez is megérne egy külön bejegyzést.
Volt aki elolvasta és minden keresztkérdésemnek megfelelt. Kétszer is meglátogatta Emmácskát, aki elfogadta. Annyira elfogadta, hogy kedden este mikor kinyitottuk a lakosztálya ajtaját rám se bagózott. Egyenesen az új gazdihoz ment simiért. Majd szépen besétált a hordozóba.
Azóta kaptam levelet, képeket. Emmácska felfedezte új otthonát, barátságot kötött az egyik szobanövénnyel. És nem örül neki mikor a gazdi elmegy hazulról dolgozni.
Minden jót, Emmácskám! Magaddal vittél belőlem egy darabot.
2009. december 12., szombat
Ajándékot kaptam

Kicsit nagyon zajlik mostanában az életem. Ezeket a gyönyörűségeket már egy hete meghozta a postás. Ritától kaptam őket. Gyönyörűek. Egyszerűen nem találok szavakat. Mikor kibontottam, percekig csak tapogattam, nézegettem, forgattam, ölelgettem őket potyogó könnyekkel. Szépek, ötletesek, tökéletesen megvarrva. És persze macskásak :-)
Nagyon köszönöm a kedvességedet, Rita!

Egyik este Bélától is kaptam ajándékot. A levesembe apportírozta a csörgős egerét :-)

A legnagyobb ajándékot Emmától kaptam. Akit november 10-e óta gondozunk, szelidítgetünk. Aki miatt teljesen kétségbe voltam esve, annyira nem jutottunk előre sokáig. És akit a héten már rendszeresen felvehetek, dédelgethetek. Sőt ezt el is várja. Akit tegnap simán betettem egy hordozóba és elvihettem az orvoshoz az első szurijára. És miután visszaérkeztünk, még csak nem is duzzogott. Ha lehet, még jobban jött, bújt. És végre játszik, és eszik.
Gyönyörű, kedves, bújós Emmácska. Nem volt méltó rád az a szörnyeteg, aki a gyepire juttatott. Fel se fogta milyen kincs van a kezében.
2009. december 4., péntek
Hamvaska 2.

Tegnapelőtt este elhoztam ideiglenes befogadóitól Hamvaskát. Nálam töltötte az éjszakát és a tegnapot. Tegnap este elvittem őt Esztergomba új gazdáihoz. Egy kedves fiatal pár várta őt nagy szeretettel.
Minden jót kislány!
Budapesten este 8-kor is képes hatalmas dugó lenni. Tovább tartott kivergődni a városból, mint a városhatártól Esztergomig elmenni :-(
2009. december 1., kedd
Miért ágálunk állandóan az ivartalanítás mellett?
Értük

és érte

és értük.

Mert állatok ezrei, tízezrei számára a megszületésük csak egy rövid, szenvedésekkel teli élet kezdete. Mert nincs számukra gazda, étel, biztonság.
Egy hozzászólás a netboardról:
"Nem tudom ti hogy vagytok vele, biztos hasonlóan mint én, de én most nagyon el vagyok keserdeve. Totál über teljes teltház van az Illatoson 130 kutya van bent, plussz "pár" tucat kölyök. Ugyan ma is bevállalt 4 kutyát a Tordas Zoo (101B, 162K) segítettünk a szállításban, de ez is csak csepp a tengerben. Még ha 1-2 nap alatt 3 Not Transportot tudnánk csinálni, kb 40 kutyával még akkor is csak teltház lenne. Gyakorlatilag etető tál sincs elég ennyi kutyának.
Minden erőfeszítésünk ellenére, értem ez alatt, hogy az összes Illatos útról mentő szervezet megfeszült és vért izzadt az elmúlt hetekben, csakhogy mentsük a kutyákat és megússzuk az altatást, az összes követ mit tudtunk megmozgattunk, még mindig itt tartunk.
Az altatás sajnos elkerülhetetlenül közeleg, hacsak valami csoda nem történik. Szörnyű érzés, hogy pusztán helyhiány miatt aranyos, kedves, életképes, fiatal, imádnivaló kutyáknak az Illatos hamarosan a végállomást fogja jelenteni és baromira nem tudok, nem tudunk mit tenni momentán.
Úgy gondolom, az ivartalanítás az egyetlen kiút ebből a helyzetből, de ez most nagyon csekély vigasz."
Fotók forrása: illatosut.hu
Hozzászóló: Kutya-segélyszolgálat vezetője Mészáros Gabriella. De írhatták volna sokan mások is. Van ebben az országban egy maroknyi ember, aki beleszakad hogy segítsen a bajba került állatokon. De szélmalomharcot folytatunk. Egyre fáradtabban, egyre elkeseredettebben. Egyre esélytelenebbül. Nem tudunk lépést tartani az emberi ostobasággal, felelőtlenséggel.

és érte

és értük.

Mert állatok ezrei, tízezrei számára a megszületésük csak egy rövid, szenvedésekkel teli élet kezdete. Mert nincs számukra gazda, étel, biztonság.
Egy hozzászólás a netboardról:
"Nem tudom ti hogy vagytok vele, biztos hasonlóan mint én, de én most nagyon el vagyok keserdeve. Totál über teljes teltház van az Illatoson 130 kutya van bent, plussz "pár" tucat kölyök. Ugyan ma is bevállalt 4 kutyát a Tordas Zoo (101B, 162K) segítettünk a szállításban, de ez is csak csepp a tengerben. Még ha 1-2 nap alatt 3 Not Transportot tudnánk csinálni, kb 40 kutyával még akkor is csak teltház lenne. Gyakorlatilag etető tál sincs elég ennyi kutyának.
Minden erőfeszítésünk ellenére, értem ez alatt, hogy az összes Illatos útról mentő szervezet megfeszült és vért izzadt az elmúlt hetekben, csakhogy mentsük a kutyákat és megússzuk az altatást, az összes követ mit tudtunk megmozgattunk, még mindig itt tartunk.
Az altatás sajnos elkerülhetetlenül közeleg, hacsak valami csoda nem történik. Szörnyű érzés, hogy pusztán helyhiány miatt aranyos, kedves, életképes, fiatal, imádnivaló kutyáknak az Illatos hamarosan a végállomást fogja jelenteni és baromira nem tudok, nem tudunk mit tenni momentán.
Úgy gondolom, az ivartalanítás az egyetlen kiút ebből a helyzetből, de ez most nagyon csekély vigasz."
Fotók forrása: illatosut.hu
Hozzászóló: Kutya-segélyszolgálat vezetője Mészáros Gabriella. De írhatták volna sokan mások is. Van ebben az országban egy maroknyi ember, aki beleszakad hogy segítsen a bajba került állatokon. De szélmalomharcot folytatunk. Egyre fáradtabban, egyre elkeseredettebben. Egyre esélytelenebbül. Nem tudunk lépést tartani az emberi ostobasággal, felelőtlenséggel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)