Nem nagyon szeretem a szilvát. Sütibe elmegy, de csak úgy megenni nem. Vagy két hete a tejespitéhez többet vettem a kelleténél, azóta aszalódott a hűtőben. Ma végre kitaláltam, mi legyen vele.
A szilvákat megmostam, kimagoztam, elnegyedeltem. A lábosban szórtam rá cukrot, csipet őrült fahéjat és felöntöttem sangriával. Aztán jó negyedórát rotyogtattam az egészet, javarészt fedő nélkül. Tejbegrízzel ettem. És megállapítottam, hogy mégis szeretem a szilvát. Különösen, ha sangria ízű.
Béla pedig a tejbegrízt szereti :-)
5 megjegyzés:
:)))
Mire nem jó a találékonyság ^^
ÜGyes vagy nagyon! :)
Nagyon jól hangzik :-)
Bizony finom a szilvabefőtt, főleg, ha egy kis alkohol is megbolondítja! Egész megkívántam. Kár, hogy se szilvám, se sangriám nincs itthon :-))
A Bélának ne is adj belőle, a kiskorú csak egy natúr a tejbepapit :-D
Jól hangzik, biztosan finom is volt. A cica pedig édes, mint mindig. :)
Nem tudom miért, de ahogy írsz valamit a blogodon egy kajáról, azzonal a kisbarátom jut az eszembe:D
Megjegyzés küldése