2010. július 11., vasárnap

Biztos bennem van a hiba



Múlt pénteken örökbe fogadtak tőlünk egy gyönyörű, kék, 5 hetes babacicát.
Nem szoktunk ilyen kicsit gazdihoz adni, hiszem még bőven az anyja mellett volna a helye. Csakhogy anyja nincs. Önállóan ette a konzervet, almot használt így jobb helyen gondoltuk egy gazdinál egykeként mint nálunk sokadiknak.
Tegnap visszahozták. Sírva. Nagyon megszerették. De féltik tőle az 500ezres konyhabútort és a puhafa lépcsőt.
Számomra egy macska többet ér, mint akármilyen értékes bútor. De ez én vagyok. Nem kötelező így gondolkodni. Nem kötelező macskát tartani.
De akkor miért fogadták örökbe? Ezt egyszerűen nem értem.
Biztos bennem van a hiba.

P.S.: Tegnap (2010.07.18.) este örökbefogadták a kicsit. Ezúttal olyan helyre, ahol láttak már macskát közelről. Azt nem tudom, mennyibe került a konyhabútoruk ;-)

12 megjegyzés:

Monika írta...

Ó,de gyönyörű kiscica!!!!!Nehogy megkérdezd!:))))))Olyan sokat emlegetünk téged a lányommal!Annyira bevált a távoltartó spray!
Eszméletlen produkcciókat csinál Őcicasága,gondoltuk,hogy felvesszük neked videóra.:)

Nyafkamacska írta...

Gazdit keres :-)
Örülök, hogy megoldódott a probléma. A macskáknak nagyon érzékeny a lelkük.
Vegyétek csak fel. Imádom a macskás videókat (is) :-)

meoindil írta...

Óóóóó!

Gyönyörű ez az apróság!
Nem benned van a hiba, de van aki nem méri fel előre, hogy bizony a kiscica rágni is fog, meg karmot élezni is... Az én foteljeimnek is cafatokban van a hátulja, igaz nem is értek soha több száz ezret!
(És akkor a tapétáról ne is beszéljünk!) :)))

Benjamin a Vörösmacska írta...

Nem ! Nem benned van a hiba!

Felnőtt emberek fontolják meg előre, hogy mit cselekszenek! Ugyanis nem plüss macskákról, hanem érezni képes, élő macskákról van szó!

Era írta...

Igen, meg kell fontolni előre, de vannak dolgok, amik csak menet közben derülnek ki. Ha valaki macskát szeretne, mert az xy ismerősének is van, és milyen cuki, és tök jó, hogy naphosszat fekszik az ember ölében, lehet simizni, meg milyen édesen játszik a fonalgombolyaggal, de azt nem tudja, hogy aktív üzemmódban viszont karmokat élesít, rágcsál- és nem biztos, hogy a kijelölt helyen.

Szerintem jobb, hogy máris visszavitték, és nem egy év múlva vágták ki, mikorra elegük lett belőle, és a macska is megszokta őket:(

A cicus tényleg tündéri, nekünk is ilyen kék volt, csak mellénnyel.

miamano írta...

Naaagyon aranyos!!! Nem ezt a képet látták róla?Mert simán azt gondolná az ember,hogy plüss babacicus :)A kis "rosszaság" -nem tanulta még meg,mi a különbség a "többszázezreslakberendezés" és a "szabadvelejátszani" között.

Nyafkamacska írta...

Ő tényleg ilyen. Teljesen nyugis, elvan ölben vagy egy gurigával.
A gazdik attól tartottak, hogy majd ha nagyobb lesz, akkor fog kárt tenni a bútorban.

Era: Persze, jobb hogy most hozták vissza. Csak bennem ilyenkor felmerül a kérdés: egy felnőtt ember ennyire nem gondolja át a tettei következményét?

meoindil írta...

Hát akkor meg főleg nem értem!
Ha még csak nem is okozott semmi kárt, akkor mitől félnek? Ha velük nő fel abban a környezetben akkor azért van esély, hogy később sem lesz gond vele, mert tudja, hol a kaparófa! Persze garancia nincs rá az igaz! az enyémeknek is van, mégis csak elvétve használják! (A rosszcsontok!)

Messzenéző Minyon írta...

De gyönyörű ez a kiscica!! Van már azóta új gazdája?
Sajnos, az emberi hülyeség határtalan. Nem csak a cicákkal kapcsolatban. Kutyánál is a legtöbben divatból választanak fajtát és nem meggondolva, hogy milyen kutyára van szükségük (ha egyáltalán szükségük van rá). És a legszörnyűbb: sok helyen én úgy érzem, gyerek is csak azért lett, hogy eldicsekedhessenek vele, hogy van.

Vippa írta...

Az én 2 cicusom is okozott már elég szembetűnő "károkat", pl. a 2,5 éve lerakott új padlószőnyegem is elég érdekesen néz ki, mert hiába van nekik 1-1 lábtörlő letéve, amit használnak is kaparófaként, azért a padlószőnyegemet se kímélik, s akkor még az ágyamról ne is beszéljek, ami itt-ott már rongyokban lóg, mert azon élesítik a kis karmaikat mindketten. Cirmikém is rendesen helyben hagyta már az előszobai tapétát, nem győzöm széles cellux-al áthúzni az általa már kikezdett részeket.

Mindettől függetlenül imádom a macsekjaimat, s pontosan tudtam is, mivel jár majd a "boldog macskatulajdonos" titulus. :-)

A macskák nem plüssállatok, amik egy helyben maradnak, viszont az emberi hülyeség és tájékozatlanság nem ismer határokat. :-(((

Névtelen írta...

Hát valami álomszép ez a kiscicaa!!! :))
Ja, én is csak azt tudom írni, mint a többiek, hogy abszolút nem benned van a hiba.
Meg hogy tényleg jobb, hogy visszavitték időben.
Az már örök rejtély marad, hogy DE TÉNYLEG, MIÉRT IS VITTÉK EL???? :o
Nem baj, a lényeg, hogy most már megtalálta az OTTHONÁT! ;)

Bernadette írta...

Erre tényleg előbb is gondolhattak volna. Többek között ezért nincs macskám. Így csak az idétlen spánielem fetreng a bőrkanapén, és a Noé-s nagy szőrös mamlaszkám aprítja pozdorjává az ajtókat:-). De az első ilyen mutatványa tán sem fordult meg a fejemben, hogy visszavigyem.