2010. október 14., csütörtök

Szakadjon rá az ég


arra az aljas rohadékra akinél ezek a kicsik születtek.
Képes volt bedobálni őket egy kertbe. Csoda, hogy megérték a reggelt.

14 megjegyzés:

PI írta...

Sajnos vannak ilyen emberek:(

Bea írta...

Pedig de cukik!

Névtelen írta...

Kedves Nyafkamacska!

A segítségedet szeretném kérni! A környékünkön van 1 kóbor cica, akinek sikerült a bizalmába férkőzni. „Nagy kamasznak” gondolom.
Azt szeretném, hogy benti cica legyen.
A cicának is jót akarok, de elsősorban a gyerekeket féltem, így mielőtt benti cica lenne orvoshoz, majd „karanténba” kerül.
Amilyen kérdéseim lennének hozzád:

Mi az, amit első körben az orvostól kérnem kellene? (ami eszembe jutott féregtelenítés, veszettség elleni oltás… később az ivartalanítás.)

A féregtelenedés mennyi ideig tart?

Az egyik gyereket megkarmolta (nem komolyan, miközben étellel kínálta), és a te eseted miatt félve, eszembe jutott a veszettség. Az orvos hogyan tudja megállapítani a cicáról?

Mik azok, és esetleg márkát is ajánlva, amiket a benti cicához be kell szereznem?

És mit tehetek azért, hogy a cica is benti akarjon lenni?

Ui.: kicsit félve írok, mert attól tartok, hogy azt szűröd le alkalmatlan vagyok:)

„Lukrécia”

Nyafkamacska írta...

Kedves Lukrécia!
Nem tartalak alkalmatlannak. Tapasztalatlan vagy, de meg akarsz menteni egy cicát és ehhez tanácsot kérsz és ez nagyon jó.
A válasz a kérdéseidre több mint egy komment. Megér egy bejegyzést. Este megírom.
Addig a gyerek miatt megnyugtathatlak. Magyarországon nagyon ritka a veszettség. Ilyen esetben eszembe se jutna erre gondolni. A veszett állat támad. Az, hogy túl hevesen nyúl egy macsek a kínált kajáért, hogy tiltakozik amikor meg akarják fogni, hogy belefeledkezve a játékba karmol, ezek nem adnak okot nyugtalanságra.
Az én esetem speciális. Egy olyan cicát akartam megfogni, akit se előtte, se utána nem állt módunkban megfigyelni. És engem harapott is.
Ráadásul elég gyakran vegzálok idegen macskákat. Nem hátrány ha védett vagyok veszettség ellen. ;-)

Belly írta...

Mindig összeszorul a szívem ha ilyet olvasok vagy látok.
Olyan édesek.

Ildikó írta...

Lelketlen disznók!

Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.