2012. 04. 25.
Ilyen volt amikor hozzánk került. Vézna, vemhes, rettegő kiskamasz.
Azóta fél év telt el.
2012. 11. 16.
Kissé dundi, a szőre fénylik. És változatlanul retteg.
A fél évből 4 hónapot itt töltött nálam. Azt reméltem, a többiek példáján megtanulja, hogy nem kell tőlem félni. Félig sikerült. Ha eszek, a szomszéd hokedlire ül és lop a tányéromból. A falatot elveszi a kezemből. A vajat lenyalja az ujjamról. De ha közben megmozdítom egy másik ujjamat, menekül. Ha meg akarom simogatni, menekül. Ha sarokba szorul, fúj, morog, vicsorog. Talán támadna is.
Így persze a beteg szemét se tudtam kezelni. Az maradt hályogos. A másik se tökéletes, de működik.
De ha bármi komoly baja lenne, nem tudnék segíteni rajta. És persze így gazdára is totál esélytelen.
Úgyhogy a napokban stratégiát változtattam. Eddig kényeztettem, pedáloztam neki. Mostantól semmibe veszem. Pedálozzon ő.
Nem kell az állatvédőket rám küldeni. Enni, inni természetesen ugyanúgy kap mint eddig. Csak az extrák ugrottak. Pedig egy kis ínyenc. Nem is érti mi van most.
5 megjegyzés:
Frici is kicsit ilyen nálunk, mióta "nyeregben" (otthon?) érzi magát, hatalmas arca lett. Amennyiben a konyhában vagyunk és kinéz valami nasi, akkor éktelen dorombolás, vádlisikálós 8-asozás lábkörül, de egyéb esetben csak nagyon ritkán hagy simizni, inkább megtámadja a felé nyúló kart (de hálistennek általában figyel hogy ne karmoljon). de kicsit aggódom, hogy miért van ez, mikor fogja úgy érezni, hogy nincs mitől félni, mikor lesz teljesen nyugodt? Nem tudom, olyan rég volt már süldő macskánk, nem vagyok én ehhez hozzászokva. de reménykedem, hogy megnyugszik kicsit és ezek a reakciók az utcán töltött napok emlékei miatt vannak csak.
Nálam is van egy hasonlóan viselkedő cica, a Csulamanó. Egy vemhesen mentett nőstény kölyke. A nevét onnan kapta, hogy a szemét még nem nyitotta ki, de ha hozzányúltam fújt és köpködött a kis drága. Félős, távolságtartó kamasz lett belőle, esélytelen a gazdakeresésben. Aztán egy szép napon észrevettem, hogy nem használja az egyik hátsó lábát. Balra el az állatorvoshoz,(előtte még el kelett kapni, nem volt egyszerű) rtg, kis nyomkodás és tapogatás majd szuri. Azt hittem megeszi az állatorvost, de érdekes módon nyugodt maradt amíg én tartottam. Itthon aztán amikor kiengedtem a macska hordozóból mintha kicserélték volna. Magától mellém feküdt a kanapén és életében először hallottam a dorombolását. Úgy tűnik, megtört a jég, ez kellett hozzá. A lábának kutya baja, valszeg rosszul ugrott és megrándította. Szerintem így még mindig jó eséllyel találok neki gazdát hiszn csak 6 hónapos, gyönyörű brit rövidszőrű kandurka aki ráadásul bújós és kedves.
Bolhák hadával küzdenek a macskáim!Mit vegyek ellenük? Tanácstalan vagyok.Segítséget kérek tapasztalt macskamentőktől.Előre is köszönöm szépen.
Bolhairtót tudok javasolni. Nem csak a macskákra, hanem a környezetre is.
Ez kijárós macskáknál nagyon nehéz, mert folyamatosan újrafertőződnek. Nekik figyelni kell és az alkalmazott szer (spot vagy nyakörv) lejárata után azonnal újat tenni rájuk.
Spot: Frontline Combo jó a környezetre is.
Nyakörveket nem ismerem.
Köszönöm!Meg próbálom be szerezni.
Megjegyzés küldése