Annyira bíztam abban, hogy Lilla lábain lehet segíteni. Nem azért tartottam fontosnak, hogy szabályosak legyenek. Hanem hogy neki jobb legyen.
A reményeim elszálltak az ország egyik legjobb ortopéd szakorvosával történt konzultáció után. Technikailag megoldható lenne éppen a műtét. De előnye nem származna belőle Lillának. Annál több szenvedése. Az meg sajnos így is kinéz neki. Nem törődtünk bele, így ma elvittem a kicsit a másik egyik legjobb szakorvoshoz. A műtétről neki is ugyanaz volt a véleménye. Lilla jövőbeli, műtét nélküli kilátásait illetően ő optimistább volt.
A jövő az majd lesz. Egyenlőre a most van. És most van egy csodálatos, játékos, élénk Lillánk.
Gazdit keres.
2 megjegyzés:
Úgy látom Lilla felhőtlenül, boldogan játszik, ahogy írod is. Nem látszik, hogy fájna a lába. Vagy mégis? Az orvos(ok) későbbi fájdalmakra gondolnak? A növekvő súly miatt?
Evés közben vajon miért tette a mellsőket a hátsókra? Érdekes, így 4 helyett, csak 2 alátámasztása van.
Kedves blogtulaj!
Tényleg ennyire eltökélt vagy, hogy semmi nemű kérdésemre nem válaszolsz? Ez nem túl okos viselkedés, ha szeretnéd, hogy védenceid gazdára találjanak. Elég rossz bizonyítványt állítasz ki magadról.
Megjegyzés küldése