mostanában kissé neheztel rám.
Múlt csütörtökön elvittem orvoshoz. Az állatorvosunk a munkahelyemtől pár sarokra van. Hogy ne kelljen délután a csúcsforgalomban kétszer átautóznom a várost, reggel behoztam magammal dolgozni. Át szokta aludni a délelőttöket, gondoltam azt itt is megteheti. Csak Béla nem úgy gondolta. Kissé romba dőlt az iroda, de legalább érdemi munkát nem tudtam végezni mellette.
Egész nap, bárki jött hozzám Bélus ment haverkodni. Bújt, dorombolt, simit követelt.
Az orvosnál viszont olyan hisztit rendezett, mint egy primadonna. Ez persze a dokit nem túlzottan hatotta meg. Igen alaposan végig nézte, hallgatta, tapogatta Bélust és bélgyulladást diagnosztizált nála.
Gyerekgyógyszert kap. Antibigyó szirupot. Narancs ízűt. A macskák tudvalevőleg irtóznak a citrusféléktől, így naponta kétszer jókat birkózunk. De szépen alakul a végtermék.
Holnap délután megyünk kontrollra. Béla megint jön velem dolgozni :-)
10 megjegyzés:
Megnéztem volna a munkahelyeden, hogy mit rendezett:)
Gyógyulást a kisbarátomnak:)
Nem jársz holnap Angyalföldön? :-)))
Ó, a birkózás ismerős. :)) Utána mindig úgy nézek ki, mint aki rózsabokorral hált.
Jobbulást, kedves Bála. :)
jobbulást Bélának, Neked pedig sok türelmet és antiszeptikus hintöport a birkozás közben szerzett sérüléseidre :-))))
mitöl kap egy szobabéla bélgyulladást???????
Mailben küld el a címet, ha tudok elmegyek:)
Béla egy édes, kedves tündérbogyó. De kissé lökött. Nem győzöm dugdosni előle a fülpiszkást, bárhol felkutatja és megeszi a végéről a vattát. A vastag, puha plédről lerágja a bolyhokat. Ha babát tömök, közelharcot vívunk a tömőanyagért. Két pofára zabálná.
Sajnos nem sikerült kivédeni, hogy felzabáljon valami ilyesmit. És ezek a műszálak elvagdossák a bélbolyhokat, míg keresztül mennek rajta.
Nagyon drukkolok Bélának, főleg, hogy ne szeresse annyira a nájlonvattát !!!!
:-((( A macskák lehet hogy nem nyafkák de nagyon lököttek!!!!! Lehet hogy át kellene állnod valami természetes alapu tömöanyagra....... Amugy én egy szép hosszu, vékony nagyon hegyes specialis patchwork gombostüt halásztam ki garfield pofájábol valamelyik nap.....ha vmi mukám az asztalon hever amibe ilyesmi van, nem bir ellenállni ki kö huzkodnia. Ezért át tudom a fülpiszkálo helyzetet Nálatok érezni, én a tüket - különös tekintettel a laposfejü patchwork gombostükre- dugdosom a macska elöl....
Majd egérszőrrel tömök :-)))
Varráskor én is nagyon óvatos vagyok. Minden háromszor annyi ideig tart, mert azonnal dugom el a fiókba a tűt, cérnát. Nem merem az asztalon hagyni fél percre se. Zizike meg a cérnákat szereti nyeldesni.
Megjegyzés küldése