2009. február 8., vasárnap

Bocsáss meg

4 megjegyzés:

Benjamin írta...

Hidd el, megbocsájtott. A lelke már szabadon száll a csillagok között.
A teste már rabság volt számára, mert valami baj miatt nem illett össze a lelkével.
Nem lehetett másképp dönteni, a számodra a legnehezebbet is megtetted érte, útjára engedted.
Önzés lett volna, ha nem teszed.l

Nyafkamacska írta...

Fura, hogy te is a szabadság szót használod.
MIndig hámmal vittem orvoshoz. Mielőtt megkapta az injekciót levettem róla. Hogy végre szabad lehessen. Teljesen szabad, amire a lelke egyik fele mindig vágyott.

Juhizs írta...

Bejáminnál jobban én sem tudnám megfogalmazni.
Tudom, hogy milyen nehéz döntés volt számodra.

Benjamin írta...

Igen, mert az utóbbi időben nagyon sokat gondolkodom azon, hogy van-e jogunk ennyire, és így szeretni az állatainkat. Értem ez alatt, hogy a védelmük érdekében teljes zártságban tartjuk őket, elvesszük a szabadságukat.
Vajon nekik erről mi a véleményük?
Nem tudják elmondani,vagy mondják,csak mi nem értjük, hogy mit is akarnak mondani.
Pedig ők,nagyon is értenek bennünket. Tetézi ezt az a tény, hogy el is várjuk tőlük.

Ezeket az érzéseket nagyon nehéz feldolgozni, ezért azt hiszem, hogy érzékenyebb egyedeknél az egyensúly felbomlását is eredményezheti.

Kérlek, hogy ne vedd magadra, mert mindannyian ezt tesszük, és szerencsére nagyon ritkán történik hasonló személyiség felborulás.