2010. február 17., szerda

Kiscirmi lát

Heteken keresztül hordtuk orvoshoz. Szurik, kenőcsök, cseppek. Az érzéstelenítés ellenére is fájdalmas kezelések. Sokszor kételkedtem. Sokszor éreztem úgy, hogy feleslegesen kínozzuk szegénykét.
Ma voltunk kontrollon és reagál a fényre.
A kocsiban percekig csak ültem és bőgtem.

4 megjegyzés:

Vaci írta...

Végre örömödben bőgtél ! :-)))

Nagyon rád fért!

Rita írta...

és ezt (is) Neked köszönheti!!! De az ilyen kis megmentett cicók nagyon hálásak, pontosan tudják ki segitett rajtuk! Kiscirmi, Te szerencsés cicmarek, egy ilyen start után megérdemled: legyen hosszu, szép macskaéleted!

Tinkmara írta...

Ó, de örülök.. Istenem, egy pici macskaélet és mennyi aggódás és öröm forrása. :)

raccoons írta...

Ez nagyon jó!!