2010. február 8., hétfő

Segítségkérés

Ezt nem tudom nem bemásolni:
"Mária segélykérése:

Kérem segítsen, aki tud! Nálunk, a XX. kerületben egy kutyus és cicája (mindjárt részletezem) él másfél éve elárvultan...

Egy idős nénié volt a kutyus, aki 2008-ban meghalt, és a kis rozzant házán kívül a kutyáját hagyta ott "örökül". Az örökösök nem költöztek be, csupán széthordták a házat, a kutyát meg, mintha nem is létezne, otthagyták... Azóta a szomszéd nyugdíjas bácsi etetgeti, itatta a 40 fokos nyári melegben, hogy a kutya túléljen. Iszonyat nehéz megoldania most is pl. az itatását, mert pillanatok alatt befagy a vize. Nem is részletezném tovább, el tudjátok képzelni, mit ki kell bírnia szerencsétlen kutyának. Mindemellett ugye iszonyatos magányos, az örökösök havonta, kéthavonta a kocsiból ki sem szállva ránéznek a házra, áll-e még, úgyhogy a kutya remete életet kénytelen élni, kínjában befogadott maga mellé egy cicust. Annak meg nemrég az utcán leharapta egy kutya az egyik első lábát, de túlélte, a kutyussal felváltva nyalogatták a csonkot...

A szomszéd bácsika 3 hete eltörte a combcsontját, kijárni sem tudott, úgyhogy a többi szomszédot kérte meg, lássák el a kutyust, cicust, amennyie tudják. Ők szóltak nekem, hogy nem tudják, mit tegyenek, segítsek. A bácsika befogadni nem tudja a kutyust és cicát, mert neki is van kettő kutyája, és anyagilag már így is nehezen bírja etetni mindet. Szólt egyébként az örökösnek, ha napi 100!!! (azaz ... 100) Ft-ot beleadnak a kutya etetésébe, segítene neki. Erre azt mondta az örökös, hogy szó nem lehet róla, és a bácsi is mi a fenének eteti, hagyja ő is, aztán egyszer csak éhen hal!

Elmentem, megnéztem a kis aranyosakat, hát a szívem szakad meg értük. Nagyon-nagyon bújósak, jöttek hozzám ezerrel, és ahogy a kutya imádja azt a cicát, hihetetlen. A cica kiugrott hozzám, a kutya addig ugatott, míg vissza nem "adtam" neki a kis társát. Ő is nyomta a kerítéshez a fejét őrülten, hogy egy kicsit simizzem... Gondolhatjátok, mit éreztem...
De egyszerűen már nem tudom - a 2 kutyusunk mellett (pont december 19-én mentettem ki a paksi menhelyről egy elgázolt kutyust, aki orvosi ellátás nélkül volt kénytelen túlélni a lábtörést, ficamot, stb.), no meg a görögteknős, cica és 620 literes akvárium mellett - hova tenni őket.

Viszont nem tudom a fejem a homokba dugni sajnos, ezért szeretném kérni, ha bármelyikőtök is menedéket tudna adni nekik, kérlek gondoljátok át, és fogadjátok be.
Ha nem, nagyon nagyon megköszönném, ha körbekérdeznétek ismerőseiteket, hátha sikerül gazdit találni nekik, és nem kell tovább szenvedniük.
A kutyus közepes testű, kb 5 éves, nagyon szelíd, hosszúszőrű, tehát kertben is nyugodtan tartható (én esténként pár órára azért beengedném :-))).

Aki gondos, szerető Gazdájuk lenne, hívjon: +36-20-499-5896"

Forrás: netboard

Hozzáteszem: Ha valaki a bácsinak az etetési kölségekben tudna segíteni, vagy egy csomag tápot adni már az is sokat jelentene.

5 megjegyzés:

mmama írta...

-egy kicsit megszakadt a szívem. :(

Rita írta...

Istenem, a szivem szakad meg..... pénzem nekem se igen van, tudjátok, január elesejétöl megszünt a munkahelyem, de ha valaki egy nevet és cimet adna (esetleg számlaszámot)lecsippentenék minden honapban pár eurot a cigarettapénzemböl és elküldeném a bácsinak. Sajnos csak nagyon keveset (kb 10 eurot) tudnék adni, de talán segitenének még egy páran rajtam kivül.....

Névtelen írta...

Régebbi történet, de most megírnám a végét is, Bundika és Cinóber együtt kerültek új gazdihoz és azóta is boldogan élnek egy igazi cicaparadicsomban. _)

Nyafkamacska írta...

Ennek nagyon-nagyon örülök!
Köszönöm, hogy hírt adtál róluk!

Névtelen írta...

Küldtem mailt. ;)